Van némi visszatetszés

Schöpflin György a 168 órának adott interjúja

Schöpflin György: Washingtonban komoly szervezkedés kezdődött

Budapest-New York-hálózat alakult, amelynek szereplői politikai céllal, szántszándékkal alakítottak ki negatív képet az országról – állítja a Fidesz európa parlamenti képviselője, a London School of Economics egykori politológusprofesszora, aki változatlanul hisz abban, hogy Magyarország érdekeit elsősorban a Fidesz képviseli. LAMPÉ ÁGNES interjújából kiderül: Schöpflin komolyan beszél.

Lampé Ágnes: Találja ki, kérem, honnan idézek: "Az önkorlátozásnak nincsenek erős gyökerei Közép- és Kelet-Európában… Az állammal szemben azonban jogi, valamint politikai, gazdasági, társadalmi megkötéseknek kell érvényesülniük, hogy dinamikus egyensúlyban lévő rend teremtődjék meg."

Schöpflin György: – Ez egy ideál. Nincs tökéletes társadalom, bármely országról legyen is szó.

L.Á. Kitől idéztem?

Sch. Gy. – Sajnos nem tudom. Bárkitől, aki politológiával foglalkozik.

L.Á. Ön a szerző, még 1990-ből.

Sch. Gy. – Időnként azért felismerem magam, de most nem sikerült. Ahogy az angol mondja: Walking the ghost – ön felmutatta a kísértetet.

L.Á. Hogyan lesz pártpolitikus egy politológusprofesszorból?

Sch. Gy. – Nagyon korán találkoztam a Fidesz alapítóival, ők kerestek meg Londonban, az egyetemen.

L.Á. Kik?

Sch. Gy. – Orbán Viktor, Németh Zsolt, Szájer József, Áder János. A nézeteikkel jobbára egyetértettem, láttam bennük Magyarország jövőképét. Aztán egy 1993-as interjúban azt nyilatkoztam: ha így megy tovább, az MSZP nyeri a választást. Ebben történetesen igazam lett – talán ez hatott Orbánékra. Közben lejárt az időm az egyetemen. Tartottam a kapcsolatot a Fidesz vezetésével, többször jártam Tusnádon, 2001-ben pedig felhívtam a figyelmüket a 2004-es európai parlamenti választások jelentőségére, illetve jeleztem, hogy engem is érdekelne.

L.Á. Most pedig vehemensen védi Orbánt itthon és külföldön.

Sch. Gy. – A vehemens az ön szóhasználata. Ami azt illeti: nemcsak védem, érvelek is. Azt persze nem mondom, hogy független entellektüelként teszem, van egy álláspontom, azt próbálom érvényesíteni.

L.Á. Méghozzá számos témában: egyebek mellett a médiatörvény, az új alaptörvény és az Alkotmánybíróság ügyében.

Sch. Gy.- Ezek mind részei a politikai hatalom gyakorlásának. A kormány 2010-ben nagyszabású reformfolyamatot indított el, amiért rengeteg méltatlan kritikát kapott. Ott voltam, amikor Neelie Kroes biztosasszony kijelentette: a médiatörvényt mindössze négy ponton kell változtatni. Mivel a baloldal jóval negatívabb véleményre számított, egymás után álltak fel a képviselői, hogy mekkora a baj. Ez a mentalitás nagyon nem tetszik nekem.

L.Á. Amúgy hogy működik a balos aknamunka? Egy szoci Budapestről leadja a drótot a The Timesnak meg a Der Spiegelnek, ők pedig megjelentetik az információkat?

Sch. Gy. – Ezt a kérdést a szociknak kell feltenni. Csoportgondolkodás jött létre, amelynek során Nyugaton megkérdőjelezhetetlen vélemény rögzült Magyarországról. Médialavina indult, kézről kézre adják a torz híreket az újságírók, akik – valljuk be – lusták, ritkán veszik a fáradságot, hogy utánanézzenek a tényeknek. Mint volt újságíró jól ismerem ezt a területet.

L.Á. Ön egy nyilatkozatában a lavina elindítóját is megnevezte: "A magyar baloldal is szerves része a dezinformálás folyamatának. Azt hiszem, leginkább Bajnai Gordon Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány elnevezésű intézménye játszott a legfőbb szerepet ebben, bár ezt bizonyítani nem tudom." Van már bizonyíték?

Sch. Gy. – Nincs, de ettől még tartom az álláspontomat. A lavina egyébként már 2011-ben elindult, Bajnai, valamint a Haza és Haladás tevékenysége pedig csak egy darabja a komplex problémának.

L.Á. Továbbra is úgy véli, hogy az alapítvány munkatársai titokban híreket gyártanak a The New York Timesnak?

Sch. Gy. – Miért titokban? Év elején Paul Krugman a blogján átvette Kim Lane Scheppele írását, amely bevallottan a Haza és Haladás információira támaszkodott. Azt állította: ez a jó nevű intézmény megmondta, hogy az új választási törvény bebetonozza a Fideszt.

L.Á. Ez csupán annyit jelent, hogy az idézett hölgy olvasta a Haza és Haladás egy blogbejegyzését, és hitelesnek ítélte azt.

Sch. Gy. – Igen, ez az ő véleménye. De volt más esemény is. Például abból, hogy régi barátom, Charles Gati, Mark Palmer és Haraszti Miklós felvetették a Szabad Európa Rádió újbóli elindítását, lehetett látni: Washingtonban komoly szervezkedés kezdődött. Pont ebben az időben jelent meg Bajnai esszéje, amivel sokak szerint kinyilvánította, hogy ismét miniszterelnök kíván lenni.

L.Á. Azt állítja, hogy kialakult egy Budapest-New York-tengely, amelynek szereplői szándékosan negatív képet alakítottak ki az országról?

Sch. Gy. – Inkább hálózatnak nevezném. Amerikából nézve Magyarország negyedrendű. A washingtoni demokraták előszeretettel emlegetik negatív példaként Magyarországot arra, miként fajulhat el a demokrácia.

L.Á. Mit számít nekik egy negyedrendű ország?

Sch. Gy. – Szimbolikus jelentőséggel bír, hogy lám, milyen veszélyes lehet a kétharmados többség. Ennek pedig fontos szerepe van a megosztott amerikai belpolitikában.

L. Á. Orbán tévedhetetlen?

Sch. Gy. – Nincs olyan politikus. De az otthoni politikai csatározással nincs időm behatóan foglalkozni, inkább a külhoni vetületét tartom feladatomnak.

L.Á. Mégis megtette, amikor kiállt Bayer Zsolt mellett, aki az Echo TV-ben "ótvar, hazug idiótának" nevezte Ulrike Lunacek osztrák zöldpárti politikust.

Sch. Gy. – Bayer Zsoltot nem megvédtem, csupán jeleztem Ulrike Lunaceknek, hogy ilyen a magyar politikai diszkusszió.

L.Á. A mi világunk még kevésbé ideális. Van olyan nyugat-európai ország, ahol kizárólag kormányközeli tagokat választanak a médiahatóságba?

Sch. Gy. – Politikailag valóban úgy néz ki, hogy szimpatizálnak a Fidesszel, de médiaszakemberek is. Miért van az, hogy Nagy-Britanniában kinevezhető egy egyértelműen munkáspárti vagy konzervatív szakember, mégsem mondja rá senki, hogy pártkatona?!

L.Á. Senki nem a Médiatanács tagjainak a szakértelmét vonja kétségbe. De más lenne a kép, ha az ellenzék képviselői is bekerültek volna a döntéshozók közé.

Sch. Gy. – Tényleg más lenne. Valóban rossz döntés volt kihagyni őket – ha a látszatról van szó. Ugyanakkor elképzelhető, hogy a testület így gördülékenyebben működik. De ha a külföldi és persze a magyar újságírók zöme abból indul ki, hogy a hatalom eleve gyanús, benne lakozik a gonosz, arra nehéz bármit is mondani. A baloldali média ezzel a magatartásával szerintem keményen dolgozik azon, hogy a Fidesz 2014-ben megnyerje a választásokat. Nem hallottak a nem szándékolt következményekről? Az önmagát beteljesítő jóslatról? Heller Ágnes eljött az Európai Parlamentbe, ahol arra a kérdésre, hogyan kapott kétharmadot a Fidesz, azt válaszolta: a magyarok szolgalelkűek. Ha ezt négerrel helyettesítem, óriási botrány kerekedik. Mondtam is neki, Ágnes, ez rasszista megnyilvánulás, vond vissza. Nem tette meg. A legtöbb magyar állampolgár számára ez sértő.

L.Á. Heller Ágnes és néhány filozófus ellen Magyarországon pert indítottak, meghurcolták őket, aztán bíróság mondta ki, hogy az egésznek semmi alapja.

Sch. Gy. – Valóban van ebben némi visszatetszés, ha valaki baloldalról nézi az ügyet. Miközben kiderül az is, hogy Magyarország jogállam, és az igazságszolgáltatás teszi a dolgát. Már a békemenet óta világos, hogy a magyarság érdekeit elsősorban a Fidesz képviseli. Mi több: a Jobbik ellen is a Fidesz a demokrácia legfőbb védelmezője.

L.Á. Azt mivel magyarázza, hogy a világhírű Elie Wiesel lemondott a nagykeresztről, és a Nyirő-újratemetésen történtek miatt azt írta Kövér László házelnöknek: "Egyre világosabb, hogy a magyar hatóságok bátorítják Magyarország múltja tragikus és bűnös fejezeteinek tisztára mosdatását, nevezetesen a világháború alatti magyar kormányok szerepét több százezer zsidó állampolgár deportálásában és meggyilkolásában."

Sch. Gy. – Elie Wieselnek joga van elmondani álláspontját, de jóval bonyolultabb a helyzet, mint gondolja. Az pedig, hogy mennyire ismeri a jelenlegi magyar körülményeket, más kérdés.

L.Á. A Fidesz szeretné kifogni a szelet a Jobbik vitorlájából, vagy már a párton belül is otthon érezhetik magukat a szélsőjobbos gondolatok?

Sch. Gy. – A Fideszen belül ilyen szélsőjobboldali gondolatokkal nem találkoztam. Egy biztos: a Jobbik ma a magyar demokráciára leselkedő legnagyobb veszély.