Hírek

United Europe, United History

United Europe, United History

2008. 01. 18.

Az EU 2004-es bővítése nem várt problémákat vetett fel – mi Európa teljes történelme? Mi kerüljön be ebbe a történelembe, különösen, ha a legújabb keletű, az 1945 óta eltelt időszakról beszélünk? S miként foglalkozzon Európa saját két különböző történelmével, a nyugatival, annak érett demokratikus intézményeivel és Közép-, Dél-Kelet Európával, ami 45 évre alámerült a kommunista diktatúrában.

 

E két tapasztalat nem indított el egy egységes, kiteljesedett európai történelemszemléletet, így nehezebb a jelenkori Európa megértése, ugyanis az európaiak részben idegenek maradnak egymásnak, jelentősen megnehezítve ez által a kommunikációt és az együttműködést.

 

Ennek a problémának a diagnosztizálása azonban még mindig nem történt meg. Ezt a kezdeményezést azért indítottuk el, hogy foglalkozzunk ezzel a problémával.  A kezdeményezés lényege, hogy elindítsunk egy vita-, konferencia- és véleménycsere folyamatot, amely áthidaljuk ezt a szakadékot.

 

Alapjában véve ami közös Európában az maga a 20.századi múlt, amelynek során az európaiak fáradhatatlan erőfeszítéséket tettek annak érdekében, hogy megerősítsék a demokráciát és felszámolják a diktatórikus rendszert. Tették mindezt a demokratikus intézmények fenntartásával, az emberi jogokba vetett hitükkel és a nemzetközi jog tiszteletben tartásával. Európa történelme az emberi jogok és a nemzetközi jog fényében, mind kidolgozásuk, mind megsértésük tekintetében a közös európai örökség része.

 

A 20. századi Európában nem volt előre megjósolható a demokrácia és az emberi jogok sikere, mindkettő a kontinens politikusainak és civil társadalom szereplőinek fő törekvéseinek köszönhető. A demokrácia és az emberi jogok széleskörű megsértése, mely több ízben előfordult, nem a jobb- vagy a baloldal egyértelműen jellemezője – mindkettő tett a demokrácia gyengítése vagy aláásása érdekében.

 

Az általunk elindított projekt minden európaihoz szól, mert egész Európát átfogja: az európai múlt világos és egyetemesen elfogadott szempontjait szögezi le, nem tesz különbséget Nyugat- és Dél-Kelet Európa közt, és amint a témát teljesen kiaknázza, minden európai számára egy olyan platformot eredményez, ami hozzásegít egymás, valamint az egyéni aggodalmak és törekvések megértéséhez, továbbá ahhoz, hogy magunkat európainak érezzük.

 

 

 

Conference Programme

 

Moderator: Christopher Beazley MEP

 

 

 

15.00 Welcome and opening remarks by the moderator Christopher Beazley, MEP

15.05 Opening keynote speech by Professor György Schöpflin, MEP

          Europe: shared past, shared future.

15.25 Second keynote speech by Professor Wojciech Roszkowski, MEP

          Can European history unite Europe?

15.45 Speech by Professor Vytautas Landsbergis, MEP

          History: multinational, international, or European one?

15.55 Speech by Tunne-Valdo Kelam, MEP

          Applying equality and common values to the perception of European history.

16.05 Speech by Girts Valdis Kristovskis, MEP

         A level playing field: a few legal aspects.

16.15 Questions followed by a discussion. Consideration of a draft text and resolution

        Closing remarks by the moderator, Christopher Beazley, MEP

 

 

 

Refreshments will be available at the end of the Conference

 

 

Határozattervezet az "Egységes Európa, egységes történelem" munkacsoport létrehozásáról

 

 

 

Wojciech Roszkowski, György Schöpflin,

Tunne-Valdo Kelam, Girts Valdis Kristovskis, Vytautas Landsbergis Európai Parlamenti képviselők által

 

 

A. Tekintettel az Európai Unió közös értékalapjaira;

            B. Tekintettel arra, hogy az igazságszolgáltatás ezen alapértékek része és gyakorlásához valamint előmozdításához alapos történelemismeret szükséges;

            C. Tekintettel arra, hogy egy átfogó közös történelmi emlékezet erős egységesítő faktor lehetne, valamint, hogy ennek a hiánya akadály egy erősebb és egységesebb Unió felépítésében;

            D. Tekintettel arra, hogy a tudatlanság és a téves közhelyek az európai történelmi emlékezetben teret engedhetnek a történelmi emlékezet nacionalista vagy más visszaéléseinek;

E. Tekintettel arra, hogy a múltban elkövetett jogsértések és atrocitások jelenkori percepciója fontos részét képezik a demokrácia jelenkori vitáinak; 

            F. Tekintettel arra, hogy a múltbeli jogsértések történelmi tapasztalataira történő kellő reflektálás és felülvizsgálat hiányában nagyon fontos kihatásuk lehet a jelenkori nemzetközi kapcsolatokra;

            G. Tekintettel arra, hogy a negatív történelmi örökségek kezelhetők, amint ezt Franciaország és Németország 1945 utáni kapcsolata is egyértelművé teszi;

            H. Tekintettel arra, hogy az Európai Unió bővítése új dimenziót nyitott meg az európai történelmi örökség előtt;

            I. Tekintettel arra, hogy olyan elvek kidolgozására van lehetőség, amelyek segítik a közös történelmi fejlődést, mint pl. az 1927-es Briand-Kellog paktum elvei, az 1948-as ENSZ-nyilatkozat, 1950 az Emberi Jogog Európai Egyezménye, az 1975-ös Helsinki Záróokmány, vagy más nemzetközi vonatkozású kötelezettségek;      

J. Tekintettel arra, hogy a múltban elkövetett atrocitások és jogsértések tagadása, fokozza azok megismétlődésének lehetőségét;

 

Mi, aláírók:

1. hisszük, hogy az európai történelem átfogó újraértékelése erősíteni fogja az európai integrációt, mivel csak akkor építhetünk egy jobb jövőt, ha jobban megértjük a közös múltunkat;

2. osztjuk azt a nézetet, hogy csak egy történelmi igazság létezik, azonban erről az igazságról különböző vélemények vannak; Ezeknek a  kölcsönösség szellemében történő őszinte véleménycseréje és az összehangolhatóságukra való törekvés vezeti el az európaiakat egy szélesebb és közös alapokon nyugvó történelmi emlékezés kidolgozásához;

3. azon a véleményen vagyunk, annak ellenére hogy habár a parlamentek nem változtathatják meg a történelmet, figyelmet kell fordítaniuk a történelem bemutatására és oktatására;

4. "Egységes Európa, egységes történelem" névvel munkacsoportot  kívánunk létrehozni, ami a 20. századi európai történelem legfontosabb eseményeivel fog foglakozni, beleértve az emberi jogok és más nemzetközi kötelezettségek ellen elkövetett el nem ismert vagy elfeledett bűntetteket vagy más visszaéléseket, azzal a céllal, hogy:

 

a. jelentőségüknek megfelelően részletezzük a főbb eseményeket

b. rögzítsük a konkrét tényeket,

c. értékeljük a felelősséget,

d. tegyünk jogi lépéseket, ahol szükséges

e. tegyük közzé az eredményeket a médiában és az iskolákban

f. hozzunk létre egy európai kutató központot, ezeknek a tevékenységeknek a folytatására és kibővítésére