Alkotmányos ügyek

Túl sok „átmentés” történt a régi rendszerből

Túl sok „átmentés” történt a régi rendszerből

2011. 03. 17.

A néppárti képviselő elmondta: több magyarázat is van arra, hogy miért van szükség Magyarországon új alkotmányra, de a legfontosabbnak annak szimbolikus oldalát tartja. Az új alaptörvény – mint hangsúlyozta – új kezdetet jelenthet a magyar társadalom önképéhez, mivel az 1989-es alkotmánymódosítás nem volt „igazi cezúra”, túl sok „átmentés” történt húsz évvel ezelőtt. Emiatt meglátása szerint az emberek fejében, mentalitásában túl sok minden megmaradt a régi rendszerből, és máig nem egyértelmű, hogy mi változott meg valójában.
Egy másik fontos magyarázatként az őszödi beszéd örökségét említette Schöpflin, amelyet véleménye szerint sokan „elbagatellizáltak”. Az „utca embere” viszont úgy értelmezte, hogy az a kormányzati legitimitást és az alkotmányos rendet kezdte ki – tette hozzá. Schöpflin úgy ítéli meg: ez utóbbi előzménnyel magyarázható az, hogy a Fidesz–KDNP kétharmados parlamenti többséget szerzett, amelyet a pártszövetség új kezdetnek tekint, és ebből kifolyólag döntött amellett, hogy ehhez új alkotmányra is szükség van.
Harmadik magyarázatként a képviselő a jelenlegi alaptörvény születésének 1949-es évszámát jelölte meg. Tény, hogy 1989-ben „alaposan átírták” az alkotmány, de – mint fogalmazott – nem elhanyagolható, hogy most is magán viseli az 1949-es évszámot. Mint rámutatott, Magyarország az egyetlen volt kommunista ország, ahol nem született új alkotmány a rendszerváltás óta, pedig 1989-ben is csak ideiglenes megoldásnak tekintették az akkori alkotmánymódosítást.
Negyedik alapvető ok a képviselő szerint az, hogy a kommunizmusban elkövetett bűncselekményekért a jelenlegi alkotmány értelmében senkit nem lehet felelősségre vonni. Az új alaptörvény viszont közös nevezőre hozza a kommunizmusban és a nácizmusban elkövetett bűncselekményeket, és elévülhetetlenné teszi őket – hívta fel a figyelmet Schöpflin.
Kitért arra is, hogy „a szabadság elvesztésének évét” 1944-re, azaz a német megszállásra teszi az új alaptörvény. Magyarország ekkor elvesztette cselekvőképességét, mert idegen megszállás alatt állt, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy az egyének nem rendelkeztek volna cselekvőképességgel – mondta a képviselő, hozzátéve, hogy a szabadságot pedig az 1956-os forradalomból eredezteti.
A preambulumot felváltó nemzeti hitvallásban – amely kifejezés még módosulhat – az államiság folytonosságát a Szent Korona képviseli, de ez nem jelent visszatérést a Szent Korona-tanhoz, mert „az összeegyeztethetetlen lenne egy modern köztársasággal” – szögezte le Schöpflin. A néppárti képviselő több olyan újításra is felhívta a figyelmet, amelyek alapján 21. századi európai alkotmánynak is tekinthető majd az új alaptörvény. Ilyen szempont az, hogy a szabadságjogokat az Európai Unió alapjogi chartája garantálja, amely 95 százalékban beépül az új alkotmányba. Schöpflin szerint az új szöveg tervezete a jelenlegi alaptörvénynél koherensebb szerkezetű, kevesebb benne a „mikromenedzselés”.
A szöveg újításaként említette a képviselő a környezetvédelmet, amelyre külön kitér az új alkotmány, valamint a jövő nemzedékeivel való törődés szavatolását. Schöpflin úgy érzi, hogy egy megalapozott alkotmány felerősítheti az intézményrendszer tekintélyét, amelyben az emberek bízni fognak, és ebben az esetben nem a személyes kapcsolataikra fognak támaszkodni a közéletben, mint ahogy az eddig történt. Elmondta azt is, hogy a külhoni magyarok állampolgárságát és szavazati jogát nem az alkotmány fogja szabályozni, s hogy a szavazati jog még vita tárgyát képezi. Schöpflin személy szerint az olasz és a román megoldást támogatná, amelyek alapján a külföldön élő magyarok egy külön, úgynevezett külhoni listán külön képviselőket választhatnának.
MTI