Alkotmányos ügyek

Schöpflin György franciaországi részvétele az Európai Alkotmányt támogató kampányban

Schöpflin György franciaországi részvétele az Európai Alkotmányt támogató kampányban

2005. 04. 19.

A fórumon körülbelül hetven-nyolcvan többségükben fiatal vett részt. Az esten két másik európai parlamenti képviselõ, Jamila Madeira (Szocialista Párt, Portugális) és Stéphane le Foll (Szocialista Párt, Franciaország) is felszólalt.

 

Bevezetõjében Schöpflin György elmondta, hogy az Alkotmány a szimbólikus integráció szintjét és Európa fontosságát erõsítené a maga számára és mások elõtt is. Schöpflin megjegyezte, hogy az Alkotmány a jelenleg létezõ EU szerzõdések összességét és az Európai Unió intézményi szerkezetét célozza magasabb szintre emelni. Az Alkotmány az Európai Parlamentnek és a nemzeti parlamenteknek is több hatáskört ad; európai külügyminiszteri posztot hoz létre, Európai Diplomáciai Szolgálattal; ezentúl a szavazási szabályok megváltoztatásával kiegyenlítettebb helyzetet teremt a nagy és kis országok között a Tanácsban. Habár több minõsített többséggel szavazandó tanácsi döntésre ad lehetõséget, de számos területen nagyvonalú kivételeket biztosít ez alól. Az Alkotmány rendelkezése szerint az Európai Unió jogi személyiséget nyer, így lehetõsége nyílik arra, hogy nemzetközi intézményekhez  csatlakozzon és ami a legfontosabb: nyíltan elismeri az Európai Unió kettõs legitimitását, melyet a tagállamoktól és az egyes állampolgároktól egyaránt nyer.

 

Végül Schöpflin vázolta az Alkotmány lehetséges franciaországi vagy más tagországi elutasításának következményeit. Schöpflin szerint az Alkotmány elutasítása megrendítõ sokkot okozna Európának, amelybõl csak hosszú idõ alatt tudna kilábalni – ez komoly fenyegetést jelentene az eurónak és a további bõvítésnek is. Az elutasítás hatalmi vákuumot hozna létre, ez pedig felértékelné az Amerikai Egyesült Államok pozícióját és akár bátoríthatja Oroszországot egy Európát gyengítõ politika folytatására. Schöpflin utalt arra, hogy ezek a nemzetközi fejlemények különösen károsak lennének Franciaországra, mely csak Európán keresztül képes saját céljainak elérése érdekében hatalmi pozíciót elérni.

 

Az Európai Alkotmányról szóló Szerzõdést 2004 októberében Rómában írta alá a 25 EU tagállam; minden tagállamnak saját nemzeti jogának megfelelõen ratifikálnia kell az Alkotmányt ahhoz, hogy az hatályba léphessen. Eddig hat ország (Litvánia, Magyarország, Szlovénia, Spanyolország, Olaszország és Görögország) ratifikálta az Alkotmányt. A tíz referendumból az elsõt Spanyolország tartotta meg februárban, Franciaország május 29-én tart népszavazást az Alkotmányról. A legújabb közvélemény-kutatás szerint az elutasítók tábora 56%-ra nõtt a biztos szavazók között, míg a támogatók 44%-ot érnek el, annak ellenére, hogy a vezetõ európai és francia politikusok az "igen kampányt" segítik; ugyanakkor a szavazók harmada még nem döntött a kérdésben. A nemmel szavazó franciák valószínûleg a szociális és politikai jogaik csorbításától vagy az EU törökországi bõvítésétõl tarthatnak, de az is lehet, hogy a kormányukat kívánják ezáltal a magas munkanélküliség vagy más problémák okán megbüntetni.