Hírek

Schöpflin György a Budapest Külpolitikai Klub Törökországról szóló konferencián

Schöpflin György a Budapest Külpolitikai Klub Törökországról szóló konferencián

2005. 11. 29.

A rendezvényt a szervezõk részérõl Bába Iván levezetõ elnök nyitotta meg, aki röviden bemutatta a résztvevõknek a külpolitikai klubot, valamint az elõadókat, és vázolta a téma aktualitását. Az elsõ elõadó Schöpflin György volt, aki ismertette a résztvevõkkel Törökország EU csatlakozásának jelenlegi helyzetét, a vegyes bizottság munkáját, az EU jelenlegi álláspontját a témában. Részletes információkat kaptunk Törökország jelenlegi politikai helyzetérõl, külpolitikai kapcsolatairól, szomszédságpolitikájáról. Az elõadásból megtudhattuk, hogy melyek azok a problémák, amelyek elsõsorban akadályozhatják a török csatlakozást, úgymint a török nemzet fogalmának meghatározása, a hadsereg aktív politikai szerepe, Ciprus el nem ismerése, az iraki kurd-autonómiával kapcsolatos török álláspont, a nemzeti kisebbségek, a nõk és gyermekek helyzete, vallási problémák. Összegzésképpen elmondható, hogy Európában az eddigi bõvítések alkalmával nem volt ilyen megosztott sem a politikai elit, sem a démosz, ez rossz startpozíciót jelent Törökország számára.

 

A következõ elõadó Hóvári János volt, aki elmondta, személyes tapasztalatai vannak Törökországról, hiszen hosszabb idõt töltött az országban. Emellett a diplomácia azon ágát képviseli, amely a történelmi kapcsolatok fenntartásának híve, ebbe tartozik véleménye szerint a török-magyar kapcsolat is. Elõadásának fõ vonulata a török történelem eseményeinek és nagy alakjainak ismertetése volt, és ezek alapján a közelmúlt eseményeinek és jelenlegi állapotok értelmezése. Elismerte, hogy a Schöpflin professzor által vázolt külpolitikai kérdések, problémák reálisak, ám ha a NATO-tagság szemszögébõl vizsgáljuk Törökország szomszédságpolitikáját, az atlanti gondolat határozott végrehajtásáról beszélhetünk. A nemzeti kisebbségek helyzetét illetõen az EU más tagállamainak kisebbségpolitikájával húzott elõadónk párhuzamot, így pl. Görögország csatlakozásának alkalmával sem kérte az EU számon a nemzeti kisebbségek helyzetét, csak a vallásiakét, illetve a kurd autonómia kapcsán felvetette, hogy a szintén csatlakozni kívánó Romániában arányait tekintve a székelyföldi magyarság száma is akkora, mint a törökországi kurdoké, így az EU a székelyföldi autonómiát is támogathatná.

 

Az utolsó elõadó, Molnár Gusztáv, elismerte, hogy az õ álláspontja a csatlakozással kapcsolatosan teljesen eltér az elõzõtõl. Elõadásában Törökország csatlakozási szándékát geopolitikai szemszögbõl közelítette meg.

 

A rendezvényen Törökország budapesti nagykövetének képviseletében Gülhan Ulutekin tanácsos asszony vett részt, aki ismertette Törökország álláspontját a csatlakozással kapcsolatban, illetve azokat a lépéseket, amelyeket Törökország már megtett a csatlakozás érdekében, valamint reagált az elhangzottakra is.

 

Az elõadásokat vita követte, melynek során az elõadók reagálhattak egymás beszédére, illetve a résztvevõk tehettek fel kérdéseket, valamint elmondták érveiket a csatlakozással kapcsolatban pro és kontra. A rendezvény végén rövid állófogast tartottunk, ahol a közel hatvan résztvevõ kötetlenebb formában tudta folytatni a megkezdett vitát.

 

A Budapest Külpolitikai Klub olyan rendszeres szakmai rendezvény, amelynek résztvevõi az alapítvány szakértõi, illetve alapítványunkhoz közelálló szakértõk, kutatók, egyetemi hallgatók, akik tevékenységüket a külpolitika és határon túli magyar politika területén végzik. Elõadóink a külpolitikai témában kiemelkedõ politikusok, elemzõk.