Cikkek

Schöpflin: “Egyenlők vagyunk, de azért nem vagyunk egészen egyenlők”

Schöpflin: “Egyenlők vagyunk, de azért nem vagyunk egészen egyenlők”

2012. 01. 12.

 

 

 

 

Európában is gyakran előfordul, hogy csak akkor hivatkoznak a közösen vallott értékek tiszteletben tartására, ha ez az érdekek érvényesülését segíti – jelentette ki Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Kisebbségekért-Pro Minoritate Alapítvány által szervezett Büszkeség, előítélet és büntetés című nemzetközi konferencián, pénteken, amelyen Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár is részt vett. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára a rendezvényen arról beszélt, hogy hazánkban húsz évvel a rendszerváltozás után természetes a változás igénye, de jelenleg a gazdasági válság miatt külföldön veszélyesnek tekintenek minden változást. A beszélgetés moderátora Schöpflin György volt.
 

Az államtitkár a konferencián kifejtette: Magyarország komolyan veszi az uniós kormányközi szerződés aláírásának kérdését, be akarja tartani, amit aláír, ezért megfontoltan dönti el, csatlakozik-e a szerződéshez. Magyarország kitart az "értékek Európája" mellett, mert az EU csak így maradhat erős és egységes – hangsúlyozta.

Németh Zsolt ugyanakkor arról is beszélt arról is, hogy bár a 2009 decemberében elfogadott Lisszaboni Szerződésnek ugyan vannak gazdasági és politikai hiányosságai, de ettől függetlenül érvényben van. Szavai szerint mégis gyakran – időben és térben -, szelektíven alkalmazzák az alapszerződésben foglalt értékeket. Mindezek mellett az államtitkár felhívta arra is a figyelmet, hogy az uniós tagállamok által elfogadott értékek közösek, nem állítható fel köztük sorrend, és nem részesíthető előnyben az egyik a másik rovására.

Megfogalmazása szerint: véleményünk változhat, hogy melyik érték fontosabb, de az összes érték érvényre juttatásának „szerződésben vállat kötelezettségét nem szűnteti meg”. „Aki szelektál az értékek között az szerződést szeg” – emelte ki a politikus. Egy közösség azért foglalja szerződésbe értékeit, mert a szerződő felek ezáltal biztosítják egymást, hogy csak előre kiszámítható közös alapon határozzák meg érdekeiket.

„Így érdekellentéteik sosem mehetnek olyan messze, ami szétfeszítheti az adott közösség kereteit” – fogalmazott Németh Zsolt.

Hosszútávon is működőképes és fenntartható rendszert kell alkotni

Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár kifejtette: Magyarországon húsz évvel a rendszerváltozás után természetes a változás igénye, de a gazdasági válság miatt külföldön veszélyesnek tekintenek minden változást. Ezért elszántan, nyíltan el kell magyarázni a külföldi országoknak, mi történik Magyarországon – tette hozzá.

Szembe kell néznünk egy sor olyan téves felfogással, amely az elmúlt húsz évünket megmérgezte. Szembe kell néznünk azzal az illúzióval is, hogy egy posztszocialista ország "valóban tud-e egyenértékűen működni a nemzetközi közösségben" – fejtette ki az államtitkár.  

Ezzel összefüggésben rámutatott: nem arról van szó, hogy ezek az országok alacsonyabb rendűek lennének a nyugati demokráciáknál, hanem arról, hogy hozzá tudják-e igazítani működő rendszereiket a valósághoz. Szavai szerint az ország működési kereteit olyan formában kell újrarendezni, hogy hosszútávon is működőképes és fenntartható rendszer jöjjön létre.  

Forrás: fidesz.hu

 

 

 

Schöpflin György európai parlamenti képviselő szerint a közép- és a nyugat-európai országok nem egészen egyenlők az Európai Unióban, és utóbbiak kevés időt adtak a diktatúrák uralma alól felszabadult országoknak a demokratizálódásra. A néppárti politikus erről a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány által rendezett pénteki budapesti konferencián beszélt, amelyen az egyenlőség témájában tartottak beszélgetést.
 

"Egyenlők vagyunk, de azért nem vagyunk egészen egyenlők" – fogalmazott, és arra mutatott rá, nem szabad megfeledkezni arról, hogy "az európai 15-ök vagy a nyugat" nincs igazából tisztában azzal, és nem is akar tisztában lenni, mennyire másként alakult a történelmünk. Utalt arra, hogy a második világháború után a várt demokratizálódás helyett egy totalitárius diktatúra épült ki a régióban. Úgy véli, a diktatúrák után a nyugatiak sokkal kevesebb időt adtak a közép-európaiaknak a demokratizálódási folyamatra, mint ami nekik rendelkezésre állt. Példaként említette hogy gyakorlatilag azonnal el kellett fogadnunk, hogy a melegfelvonulás szükséges eleme a demokráciának, miközben Nyugat-Európában két generáció kellett ugyanehhez. Arról is beszélt, úgy látja, hogy Nyugat-Európából gyakran egy képzeletbeli Magyarországot támadnak, és ez ellen nehéz fellépni. Szavai szerint nehéz felvenni a kesztyűt az ellen, ami a nyugati médiában történik, és "amit egyes nyugati politikusok tesznek", akik szavai szerint már előre meghatározták, milyen jelenségekkel szemben hirdetnek harcot.
   
"Mintha más mérce is érvényesülne a két oldalon"

Lengyel Márk médiajogász arról beszélt, kulturális különbségek jellemzik a közép- és nyugat-európai kultúrát, ugyanakkor mintha más mérce is érvényesülne a két oldalon. Azt hangoztatta, valódi európai integráció csak akkor jöhet létre, ha sikerül egy szerethető Európai Uniót kialakítani, szavai szerint ebbe azonban az egyenlőtlenség nem fér bele. Úgy fogalmazott, az egyenlőség kérdése fontosabb, mint a gazdasági problémák, melyekkel az Európai Unió most küzd.
   
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője szerint azonban nem Kelet- és Nyugat- Európa között van különbség, hanem inkább az egykori és mostani nagyhatalmak állnak szemben a kisebb, illetve és más történelmű országokkal. Utalt arra, hogy Dél- és Észak-Európa között is vannak különbségek, "meg nem értettség érzés". Mint fogalmazott, nem csak Közép-Európa speciális problémája, hogy annyiféle identitás és nemzeti tudat ütközik egymással.
   
A beszélgetésre meghívott külföldi újságírók egyebek mellett arról beszéltek, hogy Európában "nincs egyenlőség", a közép-európai országokat gyakran másodrangúnak tekintik, és paternalisztikusan viszonyulnak hozzájuk. Azt is megjegyezték, hogy Nyugat-Európában sok az előítélet Magyarországgal, a magyar kormánnyal szemben, és ezek erőteljesen meg is jelennek a nyugati sajtóban.
   
Körmendy-Ékes Judit, a beszélgetés moderátora erre példaként az Egyesült Királyságban a nyáron történt, a médiát érintő lehallgatási botrányra utalva azt vetette fel: ha Magyarországon vagy egy másik közép-európai országban történt volna hasonló eset, akkor a nyugati kormányok vagy a nemzetközi szervezetek ugyanúgy hagyták volna, hogy az adott ország oldja meg a problémát, a saját eljárása szerint?

Koltay: A médiaszabályozás nem képes erkölcsössé tenni a sajtót

A médiaszabályozás nem képes arra, hogy etikus, erkölcsös magatartásra késztesse a sajtót – mondta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának egyik tagja pénteken, a Büszkeség, előítélet és büntetés című konferencián, Budapesten. Koltay András a Hogyan működik az európai nyilvánosság? című előadásában ezt példaként hozta arra, hogyan ütközik egymással két különböző értelmezés a sajtószabadság eszméjével kapcsolatban, amely – mint mondta – arra épül, hogy miközben az egyén és intézmény szabadon nyilvánít véleményt, a szabadságnak vannak korlátai, amelyek a közösség érdekei szerint fogalmazódnak meg.
   
Ugyancsak példaként mondta el, hogy az emberi méltóság védelmének megjelenése a médiaszabályozásban – amely a sajtószabadság megengedett korlátja lehet – nem a megsértett egyén védelmét célozza, ezek ugyanis polgári peres eljárásban érvényesíthetők, hanem a közösséget védi azoktól a tartalmaktól, amelyek veszélyeztetik ezt az alapértéket.
   
Koltay András a Kisebbségekért – Pro Minoritate alapítvány európai értékekről rendezett konferenciáján tanulságként fogalmazta meg, hogy a jogi szabályozás nem csodaszer a társadalmi problémák megoldására, a média esetében pedig szerepe gyakran szimbolikus. Ennek ellenére sokszor ezt a jelképes tartalmat is komoly támadások érik, miközben a viták gyakran teljesen figyelmen kívül hagyják magát a normaszöveget – mondta.
   
"A keresztény felebaráti szeretet gondolata nélkül semmilyen demokrácia sem képes működni"

Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára azt mondta, hogy a liberális demokrácia nem képes megteremteni azokat az értékeket, amelyek biztosítására hivatott. Szerinte a keresztény felebaráti szeretet gondolata nélkül semmilyen demokrácia sem képes működni. Hozzátette: a válsággal terhelt közelmúltban számtalanszor kérdőjeleződtek meg demokratikus alapelvek.    

Beszélt arról is, hogy az euróválsággal kapcsolatban hogyan domborodnak ki a felekezeti különbségek, és azt mondta: az európai politika legkonkrétabb eseteiben is felbukkannak az ebből adódó mentalitásbeli különbségek az egyes országok között.    

Hatos Pál, a Balassi Intézet főigazgatója kijelentette: a világ új korszakba lépett, a bizonytalanság korszakába. Szerinte ebben a kulturális sokszínűség megőrzése a társadalmak számára épp olyan fontos, mint a természet számára a biológiai sokszínűség, a biodiverzitás.    

Vitézy Zsófia, a Budapesti Fesztiválközpont ügyvezető igazgatója ehhez azt fűzte hozzá, hogy a fesztiválok esetében a kulturális sokszínűség megőrzésének lehetőségeként a közös produkciók létrehozását látja.

Forrás: MTI-fidesz.hu

 

 

 

Schöpflin: Brüsszel süket, ha a nyelvi kisebbségekről van szó

Egyes kisebbségeket az uniós testületek fontosabbnak éreznek a többinél – mondta a fideszes európai parlamenti képviselő a Vasárnapi újságban.

Az Unió régebbi tagállamai – Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselő szerint – nem akarják megismerni Közép-Kelet-Európát, benne annak kisebbségi kérdéseit, mert azt nehéz, távoli és bonyolult problémáknak tekintik, „és amúgy is kiejthetetlen nyelveket beszélnek”. Tehát nincs valódi egyenlőség az Unió nyugati és keleti fele között – mondta Schöpflin György a Kossuth Rádió vasárnap reggeli műsorában.

A politológusként is ismert brüsszeli képviselő a Vasárnapi újságban hozzátette: az egyenlők között nem lehetnek még egyenlőbbek. Ez az elv különösen érvényes kellene legyen az Európai Unióban, ám a kisebbségek megítélése, kezelése között szerinte a gyakorlatban igenis különbség van. Egyes kisebbségeket az uniós testületek fontosabbnak éreznek a többinél, sőt az is tény, hogy egyes csoportokat ezek a testületek nem ismernek el kisebbségként – mondta a politológus.

Schöpflin György úgy véli, a történelmi, illetve nyelvi kisebbségek valamennyire kiszorulnak Brüsszel látóköréből, míg a romák és a bevándorlók előtérbe vannak helyezve. Bár Nyugat-Európában is léteznek történelmi kisebbségek, ez inkább közép-európai probléma. Ebben a térségben nagyon sok különféle kisebbség él, de a nyelvi és politikai egyenlőség nem mindig valósul meg. „Ezt hét éve mondjuk, … és süket fülekre találunk” – mondta Schöpflin György a Vasárnapi újságban. „Itt nincs valódi egyenlőség.

Az uniós parlamenti képviselő szerint mindezek ellenére érdemes volt belépni az EU-ba, amelyet sok tekintetben lehet ugyan bírálni, de mégis enyhíti a közép-európai országok kisebbségek miatti konfliktusait. Az európai uniós tagság Schöpflin György szerint valamennyire féken tartja a térség államaiban  a kisebbségellenes törekvéseket, illetve gyakorlatot.

Ezt a kérdéskört is érintette az a pénteki konferencia, amelyet Büszkeség, előítélet, büntetés címmel pénteken rendezett meg a Magyar Tudományos Akadémián a Pro Minoritate Alapítvány és Schöpflin György európai parlamenti képviselő. A tanácskozáson Kárpát-medencei politikusok, illetve magyar és nyugat-európai tudósok is előadást tartottak. A konferencia egyik fő megállapítása az volt, hogy a kettős mérce elfogadhatatlan Európában, a kisebbségek tagjait egyenlő méltóság illeti meg a kontinensen.

A hangfelvétel itt érhető el.

Forrás: hirado.hu

 

 

 

További sajtómegjelenések:

 

nepszava.hu

 

galamus.hu

Konferencia az értékekről – Koltay András: a médiaszabályozás nem képes erkölcsössé tenni a sajtót

hir3.hu

Konferencia az értékekről – Németh Zsolt: az érdekek gyakran befolyásolják az értékek alkalmazását