Hírek

“Romániában románok is élnek” és “Koszovó a szerbek Trianonja”

“Romániában románok is élnek” és “Koszovó a szerbek Trianonja”

2007. 12. 03.

 

Romániai EP választások
 
Romániában románok is élnek. Tulajdonképpen többségben. Természetesen nem érdemes csak a magyarokra koncentrálni, mert ennek a helyzetnek van egy kontextusa, ami szerintem a legfontosabb. Nevezetesen, hogy a román részvétel nagyon alacsony volt, míg a magyar részvétel sokkal magasabb a választásokon. Ez nem fog megismétlődni valószínűleg, de az ember ezt sohasem tudja. Úgy gondolom, hogy szerencsés volt mind az RMDSZ, mind Tőkés László – gratulálok mindenkinek, aki bejutott, együtt fogunk dolgozni Brüsszelben, Starssbourgban – de mégis át kell gondolnia az RMDSZ-nek, hogy van egy működőképes ellenzéke, és hogyan tud dűlőre jutni ebben a helyzetben.
Hogy megmarad-e a megosztottság, erre nincs egyértelmű válasz. feltételezhetően az RMDSZ tagja lesz a Néppártnak hogy igenis, egy frakcióban fognak ülni mind a hárman – Csibi Magor Imre a Liberális frakció tagja lesz majd -, és feltételezem, hogy valamilyen együttműködés létre fog jönni. Az ellentétek megszűnnek valamennyire, hogy egymás mellett ülnek a képviselők, de mivel ABC sorrendben ülnek így Tőkés messze lesz Winkler Gyulától.
Kampány. Ne felejtsük el Románia és Magyarország is tagja az Európai Uniónak, mindannyian uniós állampolgárok vagyunk, így bárhol lehet kampányolni az Unió területén. Én is kampányoltam Tőkés László mellett, mert politikailag sokkal közelebb áll hozzánk. Ugyanakkor a Néppárttól mások is elmentek – Lopez Isturiz – az RMDSZ mellett kampányolni. Ebben nem látok különösebb problémát; a nagy probléma ott van, hogy az RMDSZ nem igazán sikeres magyar pártként szerepel, a magyarság érdekében igazából sok mindent nem ért el, pedig sok kormánykoalícióban benne volt.
 
Koszovó
 
Reális egy új háború veszélye? Azt gondolom nem. Persze mindig lehet háború, de ebben a pillanatban ez elég valószínűtlen.
Lehet megoldást találni Koszovóra?
Itt igazából a szerb-Trianonnal nézünk szembe, és ezt nagyon nehéz szerb részről elfogadni: vége van Szerbiának, illetve Jugoszláviára kivetített Szerbiának, amiből évtizedek óta éltek. Van egy pozitív, optimista forgatókönyv: bekövetkezik december 10-e, nemsokára, és akkor az albánok azt fogják mondani, hogy leválnak tulajdonképpen Thaqi bejelentette, hogy igen függetlenednek, de nem azonnal.
Ez mit jelent? Meg kell várni a szerb elnökválasztást jövő tavasszal, és akkor elképzelhető, hogy megint Boris Tadic lesz az elnök, és akkor meg tudnak egyezni. A legnagyobb probléma az, hogy senki sem akar bekerülni úgy a szerb történelemkönyvekbe, hogy “mi veszítettük el Koszovót”. Tehát lehet reménykedni.
Oroszország szerepe ebből a szempontból kimondottan negatív: az oroszok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy nehézséget teremtsenek. De itt is van egy rövid lejáratú tényező, és ez az elnökválasztás; tavasszal szintén. Nem vagyok optimista, de úgy látom, hogy az oroszok nagyon bekeményítettek minden területen. És lehet, hogy jövőre nem lesznek ennyire kemények.
Nem lesz egységes európai álláspont Koszovó tekintetében. Lesz három vagy négy ország, akik azt fogják mondani, hogy nem fogják elfogadni Koszovó függetlenségét, vagy legalábbis nem azonnal. A 27 tagállam nagy többsége – valószínű 22 – el fogja fogadni.
Az Európai Unió tehet a vajdasági betelepítések ellen: amennyiben Szerbia valóban komolyan gondolja EUs csatlakozását, akkor vezesse be a demokratikus jogszabályokat. Egyelőre úgy néz ki, hogy a koszovói szerbek, akik áttelepülnének a Vajdaságba nem biztos, hogy valóban átmennek. Olyan jelentéseket is olvastam, amelyekben az áll, hogy minden áron maradnak ezek a csoportok. Ez ebből a szempontból egy pozitív jel.
Másfelől – amire nagyon ritkán figyelünk fel, hogy az ősrégi vajdasági szerbek nem nagyon szertik az úgymond betelepített “hegyi szerbeket”. Tehát inkább a magyarokkal szimpatizálnak; és a helyzet korántsem olyan világos.

A beszélgetés a Duna TV honlapjáról letölthető