Hírek

Nácizmus és kommunizmus: melyik rosszabb? EP-állásfoglalás a totalitarianizmus ellen

Nácizmus és kommunizmus: melyik rosszabb? EP-állásfoglalás a totalitarianizmus ellen

2009. 04. 14.

 

Kitekintő – EP Sajtószolgálat

2009. április 2., csütörtök

 

A képviselők augusztus 23-át a totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapjává tennék, erősítenék a történelemtanítást, teljesen megnyittatnák a kutatás előtt a levéltárakat. Az EP szerint a kommunizmus és a nácizmus okozta szenvedésekre az európai integráció adott választ. 

 

Az EP 553 igen, 44 nem, 33 tartózkodó szavazattal fogadta el az Európa lelkiismerete és a totalitarianizmus című állásfoglalást. 

 

A képviselők először elvetették a szocialista frakció szövegtervezetét, majd – főleg szocialista – módosításokkal – 416 igen, 80 nem, 147 tartózkodó vokssal – megszavazták a néppárti-liberális-Nemzetek Európája-zöldpárti javaslatot. (Ez utóbbi előterjesztői között volt a liberális Szent-Iványi István és a zöldpárti/Európai Szabad Szövetség frakcióból Tőkés László.)

 

Az integráció adott választ 

 

A képviselők szerint „az európai integráció kezdettől fogva válasz volt a két világháború és a holokauszthoz vezető náci zsarnokság okozta szenvedésre, illetve a totalitárius és demokráciaellenes kommunista rendszerek közép-kelet-európai terjedésére, és módot adott az Európában tapasztalható mély megosztottság és ellenségeskedés együttműködés és integráció általi leküzdésére, a háború befejezésére és az európai demokrácia megszilárdítására”. 

 

„Az európai integráció folyamata sikeres, és eredményeként olyan Európai Unió született, amely magában foglalja a második világháború végétől az 1990-es évek elejéig kommunista rezsimek uralma alatt élő közép- és kelet-európai országokat, és Görögország, Spanyolország és Portugália – melyek hosszú ideig tartó fasiszta rendszerek rabságában éltek – korábbi csatlakozása hozzájárult a demokrácia megszilárdításához Dél-Európában” – így a szöveg. 

 

A képviselők szerint ugyanakkor „Európa csak akkor lesz egységes, ha közös véleményt tud kialakítani történelméről, ha közös örökségként tudja elismerni a nácizmust, a sztálinizmust és a fasiszta és kommunista rendszereket, valamint őszinte és érdemi vitát tud folytatni az e rendszerek által az elmúlt évszázadban elkövetett bűnökről”. 

 

Kommunizmus és nácizmus 

 

Az állásfoglalás kitér arra is, hogy „Nyugat-Európa uralkodó történelmi tapasztalata a nácizmus volt, miközben Közép-Európa országai emellett a kommunizmust is megélték”. A képviselők szerint „elő kell segíteni, hogy jobban megértsük a diktatúrák e kétféle örökségét ezen országokban”. A képviselők hozzáteszik: „az áldozatok szempontjából mindegy, hogy melyik rezsim fosztotta meg őket szabadságuktól, kínozta vagy gyilkolta meg őket bármilyen okból”. 

 

„Európában a huszadik században a totalitárius és a tekintélyelvű rendszerek több millió áldozatot deportáltak, börtönöztek be, kínoztak és gyilkoltak meg; ugyanakkor a holokauszt egyedülállóságát el kell ismerni” – áll a szövegben. 

14 éve is volt népirtás Európában 

 

Az Európai Parlament „fejet hajt az európai totalitárius és antidemokratikus rendszerek áldozatai előtt, és tisztelettel adózik mindazoknak, akik a zsarnokság és elnyomás ellen küzdöttek”. 

 

Az állásfoglalás „emlékeztet arra, hogy Európában a legutolsó emberiség elleni bűntett és népirtás nem olyan régen, 1995 júliusában történt, és hogy állandó éberségre van szükség a demokráciaellenes, idegengyűlölő, önkényes vagy totalitárius eszmék és irányzatok elleni küzdelem érdekében”. 

 

Zárt archívumok 

 

A parlament „sajnálja, hogy húsz évvel a közép-kelet-európai kommunista diktatúrák összeomlása után egyes tagállamokban még mindig jogtalanul korlátozva van a személyes jellegű vagy a tudományos kutatásokhoz szükséges dokumentumokhoz való hozzáférés”. Az EP „hiteles erőfeszítést kér minden tagállam részéről a levéltárak, köztük a korábbi belbiztonsági szolgálatok, titkosrendőrségek és hírszerző ügynökségek irattárai megnyitására”, ugyanakkor – teszi hozzá az állásfoglalás – „lépéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a folyamat ne váljon politikai célú visszaélések tárgyává”. 

 

Emlékezés, tanítás 

 

Az EP szerint „ahhoz, hogy Európa jobban tudatában legyen a totalitárius és demokráciaellenes rezsimek által elkövetett bűntetteknek, támogatni kell Európa viharos múltjának dokumentálását, az erről szóló tanúvallomásokat, mert emlékezés nélkül nem létezik megbékélés”. A képviselők felszólítják a Bizottságot és a tagállamokat, „tegyenek további erőfeszítéseket az európai történelem tanításának megerősítésére, illetve az európai integráció történelmi teljesítménye és a tragikus múlt, illetve napjaink európai uniós békés és demokratikus társadalmi rendje közötti éles ellentét hangsúlyozására”. 

 

Az EP „felszólít az európai emlékezet és lelkiismeret platformjának létrehozására, amely a totalitárius rendszerek történetére szakosodott nemzeti kutatóintézetek közötti kapcsolatokat és együttműködést támogatná, valamint felszólít a totalitárius rendszerek áldozatai európai dokumentációs központjának/emlékművének létrehozására”. 

 

Emléknap  

 

A parlament „kéri, hogy augusztus 23-át nyilvánítsák valamennyi totalitárius és önkényuralmi rendszer áldozatainak méltósággal és pártatlanul megtartandó európai emléknapjává”. (Augusztus 23. szerepel dátumként az 1939-ben kötött Molotov-Ribbentrop paktumként ismert német-szovjet megnemtámadási szerződésen – a szerk.) 

 

Schöpflin György (néppárti) szerint nem csak az egyesült Európának kell sürgősen megkezdenie a múlt egészének vizsgálatát, hanem – különösen – az európai baloldalnak is. A múlt alapos vizsgálata nélkül egyes volt kommunista országok baloldali pártjai kénytelenek hamis múlttal élni, és ezt a hamis múltat védelmezni, ami pedig erodálja demokratikus hitelességüket – fogalmazott a képviselő. 

 

Schöpflin hozzátette: mivel a nyugati baloldal legitim partnereként fogadja el az „újjáépítés nélküli”, posztkommunista baloldalt, az előbbi is kötelességének érzi a védhetetlen múlt védelmezését. Ennek következtében ennyiben a nyugati baloldal demokratikus elkötelezettsége is meggyengül – vélte a politikus.