Hírek

Megemlékezés a felvidéki magyarok deportálásának 60. évfordulójáról

Megemlékezés a felvidéki magyarok deportálásának 60. évfordulójáról

2006. 11. 15.

 Előadásában Schöpflin György úgy vélte, hogy az etnikai többség számára rendkívül csábító lehet az országban élő kisebbségek elüldözése, ha e kisebbség létében véli felfedezni minden problémájának gyökerét. A kisebbség léte azonban semmiképp sem jelentheti a problémát.

Az etnikai tisztogatást általában a szélső jobboldallal hozzák összefüggésbe, azonban a képviselő szerint a történelem során a kommunisták, a fasiszták és a liberális demokraták is éltek ezen eszközzel, mely a második világháború után nyugati nagyhatalmi hallgatólagos beleegyezésével ment végbe Csehszlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon.

 

Ezen átfogó és programszerű, jog- és tulajdonfosztás által kísért áttelepítések mögött olyan politikai megfontolások húzódtak, miszerint az események a deportáltak halálával és leszármazottaik többségi etnikumba való olvasztásával a múlt homályába vesznek – mondta Schöpflin György. Azonban a túlélők nem szakadtak el korábbi identitásuktól, üldöztetésük épphogy kulcselemévé vált nemzeti identitásuknak, majd a politikában is lecsapódott, kihatva ezzel a közép-kelet-európai térség későbbi nemzetközi viszonyaira is.

             

A konferencián a továbbiakban egy, a deportálások megpróbáltatásait túlélő szlovákiai magyar mellett az áldozatok és leszármazottaik érdekeit képviselő bizottság elnöke, Mikulas Krivánsky, és a Közép-Európai Emberi Jogi Bizottság elnöke, Pierre Gillet is felszólalt. Az elnök szerint a második világháborút követő kitelepítések magyarokat ért jogsértéseinek és ezek kompenzációjának ügyét mind a szlovák, mind az európai politika napirendjén kell tartani.      

 

A közmeghallgatást a spanyolországi katalán képviselő Bernat Joan i Marí szervezte meg.