Hírek

Meg kell őriznünk a nemzet egységét

Meg kell őriznünk a nemzet egységét

2004. 11. 13.


Lelkiismerettel és felelõsséggel saját testvéreinkért

Martonyi János, a Fidesz Szabad Európa Központjának vezetõje megnyitó beszédében emlékeztett arra, hogy a magyarság vendégszeretetérõl ismert a világban, történelme során mindig is befogadó nemzet volt, és a nemzetbe olvadó népcsoportok ‘gazdagították az országot és annak kultúráját, erõsebbé tettek bennünket.’ Ha pedig befogadó nemzet vagyunk, akkor fogadjuk be a saját testvéreinket, ilyen egyszerû a kérdésre adandó válasz – mondta. ‘Ez nem a politikai pártok vitája, ez a vita a lelkiismeretünkrõl, ez erkölcsiségünkrõl, a legfontosabb emberi értékeinkrõl és jogainkról szól’ – húzta alá a polgári kormány külügyminisztere, és hozzátette: ‘ebben az esetben nem tudjuk elkerülni a saját, egyéni felelõsségünket’.

Mindenki tudja, hogy igent kell mondani

Mint mondta, „rossz, hogy ebben a nagyon fontos, lelki, erkölcsi és szellemi kérdésben a kormányt alkotó két párt, valamint az összes többi magyart tömörítõ közéleti szervezet egymástól jelentõsen eltérõ véleményt vall magáénak’, és hangsúlyozta, a két aláírás hiányát a záródokumentum végérõl. Orbán Viktor biztatónak nevezte, hogy az elõzõ napi értekezleten igent akartak mondani azok is, akik a „nem’ mellett érveltek, csak nekik nem sikerült. Ez talán ma sok millió emberrel van így, akiket megzavart a negatív kampány, amelyben mintha szembe került volna egymással a szív és az ész’. Hangsúlyozta, hogy a „kétigenes’ népszavazás akkor lesz sikeres, ha az országnak sikerül megbékélnie saját magával, és sikerül összebékítenie ezeket a belsõ ellentétesnek látszó szempontokat. Kétségét fejezte ki annak kapcsán, hogy a Kárpát-medencében csak Magyarország nem tudja nemzeti érdekeinek megfelelõ módon rendezni a kettõs állampolgárság ügyét. Úgy fogalmazott, hogy egyedül mi magyarok szerencsétlenkedünk ahelyett, hogy világosan beazonosítva az érdekeinket a megoldásokat keresnénk.

Tizennégymillió magyar közös gazdasági térsége

‘Oda jutottunk, hogy ma legfelsõbb kormányzati szinten pénzben mérik az embert’- jelentette ki kritizálva azt, hogy ma a kormány ‘kilóra méri a határon túli magyarokat’ és hozzátette, hogy már csak egy lépés feltenni azt a kérdést, hogy mennyibe kerül egy újszülött. Ha így gondolkodunk, kiderül, hogy az a legjobb ország, ahol senki sem lakik – jegyezte meg hangsúlyozva, hogy ezeket a kérdéseket nem lehet pénzben mérni, ezzel az üzletemberi gondolkodással nem lehet jó döntést hozni. Mutassunk rá arra, hogy rosszindulatú politikai szándékok manipulálják ezeket az adatokat – hívta fel a konferencia résztvevõit arra, hogy ne féljenek a kettõs állampolgárság kapcsán annak anyagi következményeirõl is vitába szállni, mert aki ‘százmilliárdos tételekkel’ játszik, annak úgy látja, hogy az a célja, hogy megriassza az embereket. Ez a helyzet – mint mondta – már egyszer elõfordult, akkor, amikor 23 millió román bevándorlóval riogatták az embereket. ‘Ki kell mutatnunk, hogy ezek a számadatok nem felelnek meg a valóságnak, és kimutathatjuk azt is, hogy a tizennégymillió magyar útlevelet magába foglaló gazdasági térség kialakítása sokkal több hasznot hoz, mint amennyit visz.’ Újra hangsúlyozta, hogy a magyar adófizetõknek nem kerülhet pénzébe a határon túl élõ magyaroknak adott európai útlevél, és reményét fejezte ki, hogy a népszavazás elõtt mégis felállhat a kettõs állampolgárság tartalmát kidolgozó bizottság. ‘Szükségünk van egymásra, hogy megmaradjon a nemzet egysége, és szükségünk van olyan ügyekre, amelyekben egyet tudunk érteni akkor is, ha mást gondolunk a Kádár-rendszerrõl, a hitrõl. De ebben a kérdésben, hogy egy nemzethez tartozunk, és ezt a nemzetet meg próbálnunk egységbe összefogni, ebben egyet kell értenünk – szögezte le.

A kettõs állampolgárság a nemzeti újraegyesítés eszköze

Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy ha már ez a helyzet állt elõ, és látszik, hogy nincs más megoldás, mint hogy megmutassuk, van nemzeti szolidaritás, hogy a jobb emberek össze tudnak fogni, és ezt a tábort meg tudják szervezni annak érdekében, hogy ‘egy tisztességes eredményt próbáljunk meg elérni’. Kijelentette: most nem állunk rosszul, és talán nem pusztán vágyakozás azt remélni, hogy ‘megfordíthatjuk a dolgokat’.

Németh Zsolt az Országgyûlés Külügyi Bizottságának elnöke a Máért zárónyilatkozatát idézve kiemelte, hogy a két kormánypárt kivételével mindenki által aláírt dokumentumban felszólítják a magyar állampolgárokat, hogy minél többen vegyenek részt a december 5-i népszavazáson és szavazatával a támogassa a kettõs állampolgárság intézményét, amely ‘a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze’. A zárónyilatkozat arra kéri továbbá a kampányban részvevõket, hogy tartózkodjanak a demagógiától és ‘minden olyan megnyilvánulástól, amely hangulatot szít a határon túli magyarsággal szemben’. Végül az aláírók arra kérik a magyar Parlamentet, hogy a sikeresen zárult népszavazás után az európai példákat és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve ‘olyan állampolgársági jogszabályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülõföldön való megmaradását, és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal’.

Schöpflin György, a Fidesz európai parlamenti képviselõje a magyar-magyar viszony hatékony kezelése mellett érvelve kiemelte azt a problémát, hogy a határon túl élõ magyarokat nem csak szülõföldjükön, hanem az anyaországban is gyakran hátrányos megkülönböztetés éri, és azt, hogy a magyar állam segítségnyújtása a határain kívül élõ magyaroknak nem tudja felgyorsítani az érintett országok demokratizálódási folyamatát. Reményét fejezte ki azonban, hogy az európai uniós csatlakozás erre a problémára is megoldást jelenthet.

B.E. – Fidesz Webszerkesztõség