Hírek

Lignitellenes összefogás

Lignitellenes összefogás

2005. 04. 27.

2005. április 23-án 10 órától Narda önkormányzata szervezésében lignit-fórumot tartottak. Horváth Sándor polgármester köszöntötte a környékbeli magyar és osztrák települések képviselõit, a megjelent szakértõket, valamint a pártok képviselõit és politikusait. A polgármester sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a Nógrádszén Kft. nem küldte el képviselõjét; egy levélben arról tájékoztatták az érintetteket, hogy a Nógrádszén Kft. tulajdonosi szerkezetének változása miatt nem áll módjukban részt venni a fórumon. A meghívást Nagy Oszkárnak, a Nógrádszén Kft. ügyvezetõ igazgatójának címezték, akit azóta leváltottak tisztségérõl. A cég hétfõn a Magyar Távirati Irodán keresztül kívánja álláspontját közzétenni.

 

A felszólalók öt percben foglalhatták össze véleményüket, megoldási javaslataikat. A beszédekre ABC sorrendben került sor.

 

Elsõként Dr. Gombos András, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára kapta meg a szót, aki Persányi Miklós minisztert helyettesítette a fórumon. Az államtitkár felolvasta a kormány álláspontját, amelyben igen világosan körvonalazódott, hogy a kormány nem kívánja a lignitbánya megnyitását. “A kormány álláspontja egységes … meg akarja õrizni Vas megye természeti szépségét, a Pannon táj egyedülálló kincseit, kerékpárútjait”; a kormány a környezetbarát energiatermelés mellett tette le voksát, csak olyan beruházások engedélyezésével ért egyet, amelyek csak feltétlenül szükséges mértékben és a várt haszon arányában avatkozik be a környezet természetes állapotába. “Senki nem fog arra ébredni, hogy egy lignitbányát csempésztek az ablaka alá” – jelentette ki Gombos András. Az államtitkár leszögezte, hogy egy bánya nyitásához számos engedély beszerzése szükséges; amennyiben bármely engedély elutasító, az a bánya megvalósítását lehetetlenné teszi. Nem éppen a kedélyek megnyugtatásának irányába hatott, hogy a levél végén az államtitkár felvetette, annak lehetõségét, hogy a kft. a késõbbiekben rendelkezhet a fúrásokhoz szükséges jogerõs engedélyekkel. Hozzátette: “ekkor viszont bizton számíthat arra, hogy a környezetvédelmi és vízügyi hatóságok szigorúan és rendszeresen fogják a feltételek betartását ellenõrizni.” Az államtitkár megoldásként az önkormányzati vezetõknek azt tanácsolta, hogy minél elõbb készítsék el a településrendezési terveket, amelyekben az önkormányzatok területükön a bányák nyitását megtilthatják, a Kormány 24,5 millió forinttal járult hozzá a településrendezési tervek elkészítéséhez. A bányatevékenység kizárásának módja azonban megosztotta a jogászokat.

 

Dr. Hankó Faragó Miklós, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára felszólalását az egybegyûltek számára igen tetszetõsen azzal kezdte, hogy “senki nincs a teremben aki lignitbányát szeretne nyitni”. A továbbiakban az államtitkár arra figyelmeztetett, hogy eme szándékot azonban csak jogállami eszközökkel szabad érvényesíteni. 2005. január elején a Magyar Geológiai Szolgálat nyugat-dunántúli kirendeltsége állásfoglalást hozott arról, hogy Dozmat területrendezési tervét, miszerint a község területén megtiltja a bányászati tevékenységet, nem fogadja el, amellyel nem kis riadalmat okozott a környékbeli lakosságnak. Ezek szerint az SZDSZ-es politikus által javasolt jogi eszköz nem volt alkalmas arra, hogy az önkormányzatok megszabaduljanak a bánya fenyegetõ rémétõl. Az államtitkár azonban hozzátette, hogy a szolgálat nemrég visszavonta korábbi nyilatkozatát, arra hivatkozva, hogy a hivatal “olyan kérdésekre tért ki, amelyek nem tartoznak a hatáskörébe, de ez egyébként sem volt kötelezõ.” Március16-án a Legfelsõbb Bíróság az elsõ fokon eljáró bíróságot új eljárásra kötelezte azzal, hogy az új eljárásban az idõközben bekövetkezett változásokat (ti. az érintett területek önkormányzatai  területrendezési tervmódosításokat hajtottak végre) vegye figyelembe.  

 

Dr. Hende Csaba fideszes országgyûlési képviselõ jogász-politikus örömét fejezte ki afelett, hogy a közelmúltban reménykeltõ események történtek. A honatya kijelentette, hogy nincs olyan érv a Nógrádszén Kft. illetve bányát nyitni kívánók részérõl, amelyre fogékonyak lehetnének az érintett települések, hiszen az itt élõ lakosság innen nem tud hova menni. A politikus kitért arra, hogy az államtitkár által javasolt területrendezési tervek, illetve a kivett területek megoldása nem kínál megoldást, hiszen az Alkotmánybíróság egy hasonló ügyben hozott állásfoglalása lefekteti: “ha valamely magatartást az országos szintû jogszabályok megengednek, akkor azt a képviselõtestület nem tilthatja meg az egész illetékességi területére vonatkozóan.” Hende Csaba kifejtette, hogy érzése szerint egy százaléknyi jogi esély lehet a bánya megnyitására, de ez a valóságban nem létezik. A honatya világos üzenetet fogalmazott meg: “Ha ez az egy százalék bejönne, akkor velünk találják magukat szemben, nem fognak tudni beleharapni a bulldózerek az anyaföldbe… A Nógrádszén Kft.-nek meg kell értenie, hogy akármeddig hadakozhat, minden forint kidobott pénz.” A kormány Gombos András államtitkár által következetesnek minõsített álláspontjához szólva a honatya felolvasta az államtitkár úr által 2005. március 22-én írt állásfoglalást, miszerint “a lignitbányászattal érintett települések a bányatelek fektetést és a bányanyitást az egész közigazgatási területükön nem tilthatják meg.”

 

Herényi Károly, az MDF frakcióvezetõje beszédében kifejtette, hogy jelen esetben érdekérvényesítésrõl van szó, mely során a környezetvédelem és a helyi érdekek mindenekfelettisége megkérdõjelezhetetlen, a gazdasági érvek nem meggyõzõek, a haszon messze elmaradna az okozott kártól. A jogi lehetõségekrõl szólva a honatya megjegyezte, hogy a 2003-ban benyújtott, a Fidesszel és az MDF-fel egyeztetett Területrendezési tervrõl szóló törvénytervezetben még szerepelt az a megnyugtató jogi megoldás, amely az önkormányzatok számára lehetõvé teszi, hogy a közigazgatási területén végezhetõ bányászati tevékenységekrõl döntsön. A törvényben azonban ez a mondat sajnálatosan már nem szerepel; Herényi szintén a területrendezési tervrõl szóló törvény módosításában látja a helyzet megoldását.

 

Ipkovich György, Szombathely MSZP-s polgármestere kifejtette, hogy Szombathely már 2001 novemberében kinyilvánította, hogy “nem kér a lignitbányából és ezt többször is megismételték.” A polgármester beszámolt a Mátra külszíni fejtésénél tett látogatásáról és elborzadva számolt be a látottakról: “… a rekultivált terület még borzalmasabb volt. Ebbõl a posztindusztriális spontán vegetációból nem kérünk.” A képviselõ beszámolt Kiss Péter kancellária miniszter csütörtökön Szombathelyen tett látogatásáról, amely során kijelentette, hogy “ha a lakosság nem akarja, nem lesz bánya”. Ipkovich György felszólalását “Figyelünk!” felkiáltással zárta és javasolta, hogy “évrõl-évre találkozzunk, nehogy valami elsikkadjon a figyelmünk közben”.

 

A legnagyobb megütközést Dr. Kovács Ferenc akadémikus hozzászólása váltotta ki. A Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai Tanszékének vezetõje bevezetõjében fontosnak tartotta megemlíteni, hogy mindennemû politikai befolyástól mentes, 1929 óta õ a harmadik a tanszéke élén. Az akadémikus a világtendenciákról számolt be, mely során ismertette, hogy a szén és fosszilis energiák jelenleg nélkülözhetetlenek. Példaként hozta fel Görögországot, ahol az energiatermelés 100%-a a lignitre épül. A lignit jövõjét a fúziós energiával való biztonságos bánás megtanulása tudja csak megingatni. Az idõnként döbbenetes hozzászólást (az osztrákok a magyar bõs-nagymarosi víztározó miatt fizetett 400 millió forintból “röhögve megépítették a maguk vízierõmûvét”; amikor a Heléna vulkán 15 perc alatt a Föld kétéves széndioxid-kibocsátását produkálja, akkor “felesleges Kyotóban verni magunkat azon a pár százalékon stb.)  az akadémikus kategórikus kijelentése zárta: “Európának a század közepéig az egyre  növekvõ energiaigénye miatt hosszú távon (tíz éves távlatban) szüksége lesz a lignitre, a Torony alatt található 300 millió tonna lignitre is.”

 

Dr. Kövesdi Zoltán ügyvéd, aki az érintett önkormányzatokat a folyamatban lévõ jogi eljárásban képviseli, vázolta a jogi helyzetet. Az ügyvéd szerint a bányatelekfektetés és a mûszaki nyitáshoz szükséges engedély beszerzése nagyban megnehezíti a Nógrádszén dolgát, a végleges megoldást pedig az önkormányzatok területrendezési tervének módosítása jelenti.

 

Hans Leitner, a Bildungswerkstatt Burgenland Zöld elnöke energikus hangvételû felszólalásával kívánta jelezni, hogy a lignit XVIII. századi energiahordozó. “Legyenek óvatosak és kitartóak! Le a lignittel”- zárta beszédét a demonstrálásban igen járatos elnök.

 

Markó Péter a Vas megyei közgyûlés elnöke rendre számba vette a teendõket és a mulasztásokat. “A kormány álláspontja nem kóser, mert úgy beszél, mintha a kutatófúrások engedélyezése is bele lenne kalkulálva a történetbe.” Az elnök úr elítélõen szólt arról a belügyminisztérium álláspontról is, miszerint az államérdek fontosabb. A harciasan a lignitbánya ellen kiálló osztrákoktól kérte, hogy ugyanezzel az energiával akadályozzák meg a Rába habzását, amelyet egy osztrák cég idéz elõ. Narda önkormányzata is megkapta a magáét, amiért nem készült még el a településrendezési tervével, igaz, Nardán lignitbánya nem, “csak” erõmû építését tervezte a Nógrádszén. A közgyûlés elnöke szerint amennyiben a Nógrádszén nem kapja meg a környezethasznosítási engedélyt, a lakosság fellélegezhet, hiszen ez már a próbafúrásokat sem engedélyezi.

 

Dr. Prugberger Emil tüdõgyógyász professzor szerint “mindent meg kell tenni, hogy bánya itt ne legyen”. Magyarországon él a lakosság számához képest a legtöbb tüdõrákos, évente 8000 ember hal meg ebben a betegségben és a lakosság 5%-a szenved légzési megbetegedésben. Összehasonlításul salgótarjáni adatokkal szolgált: a bányatelepen 2,5-ször nagyobb a tüdõrák morbiditása mint más betegségé.

 

A felsõõri Erwin Schranz, Burgenland tartományi elnöke “Unsinns-Kraftwerk”-nek titulálta a megépítendõ erõmûvet. Felszólalásában kifejtette, hogy modern, megújítható energiára van szükségünk, víz- és szélenergiára, nem pedig a fosszíliákon alapuló energiára. A tartományi elnök bejelentette, hogy Othmar Karas néppárti európai parlamenti képviselõ az ügyben a jövõ héten kérdést intéz az Európai Parlament plenáris ülésén Andris Piebalgsnak, az energiaügyekért felelõs biztosnak.

 

A felszólalásokat Schöpflin György néppárti európai parlamenti képviselõ összegezte napi, politikai és gazdasági megközelítésben. Bevezetõjében örömét fejezte ki, hogy a fórumra meghívást kapott. A képviselõ szerint a fórum megrendezésének érdekes aktualitását jelenti, hogy éppen az esemény napján volt a Föld napja is, valamint elõzõ nap született William Shakespeare és másnap volt György nap, amely görög szóból származik, jelentése: földmûves. Schöpflin fontosnak tartotta, hogy a véleményeket és ötleteket ütköztetõ fórum jött létre. Az osztrák felszólalók beszédére utalva hangsúlyozta, hogy az örök éberség a szabadság ára. A képviselõ saját tapasztalatát idézte fel: Az ötvenes években a környezetszennyezés fogalmával még nem találkozhattunk, aztán 1952-ben 12 napos köd ereszkedett le Londonra, amivel az emberek nem tudtak mit kezdeni. A lignit az NDK, közelebbrõl pedig Drezda és vidékének “kincse” volt, ennek megfelelõen az Európai Unió környezetvédelmileg legkatasztrófálisabban érintett területe. A képviselõ szerint a lignit felesleges, más energiaforrások után kell nézni; példaként hozta fel Magyarország egyelõre kihasználatlan geotermális energiapotenciálját. Schöpflin György felhívta a figyelmet arra, hogy a “magyarországi” lignitügynek európai dimenziója van, hiszen a környezetszennyezõdés nem ismer határokat és minthogy az érintett terület egy szélcsatornában fekszik, így a szennyezõdés Ausztriába és Szlovéniába is eljutna. A képviselõ emlékeztetett, hogy Temelin példátlan osztrák ellenállást váltott ki, amely alapján a toronyi lignitbánya megvalósítása esetén Ausztria “hadat üzenhet” Magyarországnak.

 

A közvélemény nagyon fontos egy demokráciában, a közpolgár érdekét kell védeni. A képviselõ februárban tartott fogadóóráján azt a tapasztalatot gyûjtötte, hogy ez a téma nagyon sokakat érint és érdekel; a lignittel kapcsolatban kivétel nélkül mindenki félelmének adott hangot. Schöpflin összefoglalásul megjegyezte, a lignit XIX. századi megoldás, semmi szükség nincs rá a XXI. században.

 

A felszólalások után a résztvevõk lehetõséget kaptak kérdések feltevésére, amelyre a jelenlevõ politikusok és szakértõk válaszoltak. 

 

A fórum szünetében német, horvát és magyar énekkarok népdalcsokraikkal színesítették a programot.

 

Pornóapátiban délután egy órakor kezdõdõ ünnepségen helyezték el az Európai Uniós hozzájárulással felépítendõ, XXI. századi technológiát alkalmazó, teljesen környezetkímélõ biomassza távfûtõmû alapkövét. Pornóapáti polgármestere, Purker Valter, nem kis büszkeséggel mutatta be a községnek a hosszútávra is megélhetést nyújtó erõmû megvalósulásának fázisait. A projekt összköltsége 360 millió forint, amelybõl 220 milliót a PHARE-CBC pályázatnak köszönhet a település. 45 millió forintot az osztrák környezetvédelmi alap, 47.5 millió forintot a Nyugat Dunántúli Fejlesztési Tanács, hetvenhét család pedig 500000 forintot adott a beruházáshoz. A Belügyminisztérium 7 millió forinttal járult hozzá a megvalósításhoz. Az alapító okiratot dr. Gombos András, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára helyezte el a leendõ fûtõmû alapterületén.