Külügy

Láthatatlan Magyarország – cselekvőképtelen külpolitika

Láthatatlan Magyarország – cselekvőképtelen külpolitika

2007. 06. 01.

Kiindulópontunk, hogy van-e cselekvőképesség. Mindig vannak struktúrák, és ezen belül van a cselekvőképesség – strukturális, kulturális, intézményi feltételek vannak. Jelenleg a magyar Külügyminisztérium nem cselekvőképes; Magyarország nem létezik. Európai Parlamenti képviselői tapasztalat, hogy Magyarország láthatatlan Brüsszelből.

Az EU intézményi felépítéséről dióhéjban.

1. Az Európai Parlament a legdemokratikusabb intézmény, választások útján nyeri legitimitását, de hatalma ennél jóval kisebb.

2. A Bizottságot illeti a kezdeményezési jog

3. A Tanács (COREPER), ÁK – Állandó Képviselet (kvázi a Brüsszeli nagykövetség) szerep ebben releváns

De hogy mi történik a Tanács tanácskozásain, az nem látható. És itt van egy alapvető probléma: ha az ÁK és a kormány  nem csinál semmit, akkor a Parlament tehetetlen.

A kormány EUs stratégiája kimerült abban, hogy csatlakozunk az EU-hoz. De hogy mi történik a csatlakozás után? Ez majd menet közben kiderül – gondolja a kormány.

Mi (lenne) az ÁK szerepe? Románia csatlakozásakor volt cselekvési lehetőség, de támogatás nem volt a kormány részéről; ez Verespatak-ügyében szépen látható. Az az álláspont, hogy mindig "Kövessük az EU-t!" igazából semmitmondó.

2007-től van külpolitika: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kijelentette, hogy a Nabucco egy álom. Az energiapolitika Magyarország geopolitikai helyzetéből következik. Az új magyar külpolitika hatása viszont az lett, hogy Magyarország megbízhatatlan. Természetesen ennek a külpolitikai irányultságnak vannak előzményei: Németország Schröder idején a Nord-Stream-mel éppen az Európával való szolidaritást adta fel.

Ez is azt mutatja, hogy az EU megosztható stratégiai kérdésekben, ilyen Irak-USA kérdése vagy az Oroszországgal való kapcsolat.

Magyarország láthatatlansága komoly előny a szomszédoknak; szomszéd államoknak, hiszen nem csak népek veszik körül, hanem államok is. Kisállamok számára az integrált Európa keretet és cselekvőképességet, lehetőséget ad; a nagyállamok nem avatkoznak belügyeikbe.

2011 nagy feladat lesz Magyarország számára, ekkor tölti be a soros EUs elnökséget; releváns téma lesz a Balkán és Szerbia kérdése, a Thesszaloniki folyamat. Eddig Belgrád úgy tartotta, hogy Budapesten keresztül vezet az út Brüsszelbe; mára ez az imázs megkopott. Magyarországnak nincs szomszédság-politikája; nincs arról közmegegyezés, hogy mi a magyar nép, magyar társadalom, a magyar nemzetet pedig már csak félve lehet említeni. Kérdés, hogy ki lehet-e a külpolitikai folyamat tervezéséből hagyni a közvéleményt.