Hírek

Közös Kül- és Biztonságpolitika? – Koncepció és Valóság

Közös Kül- és Biztonságpolitika? – Koncepció és Valóság

2008. 12. 02.

 

 

A Fidesz koncepciója az EU közös kül- és biztonságpolitikájáról

„Erős Európa, sikeres nemzet”

 

Az európai polgárok jólétét és biztonságát csak egy erős Európai Unió tudja grarantálni. A Fidesz álláspontja szerint az európai polgárok biztonsága és jóléte érdekében az Európai Uniónak növelnie kell világpolitikai befolyását, és ezért hatékony kül- és biztonságpolitikára (KKBP) és közös biztonság és védelempolitikára (KBVP) van szüksége. Európa nem maradhat le a piacokért és a technológiai fejlettségért folyó versenyben. Az Uniónak a biztonság különböző aspektusait komplex módon magában foglaló, világos cselekvési stratégiával kell rendelkeznie, egységes nemzetközi képviseletet kell teremtenie magának, ki kell építenie katonai és polgári képességeit, és biztosítania kell ehhez a megfelelő forrásokat.

 

Európa csak ezeknek a változásoknak az útján képes megerősíteni szerepét és befolyását az átalakuló világban. Csak így képes elkerülni, hogy kiszolgáltatottá váljék az energiahordozókhoz és a nyersanyagokhoz való hozzáférés terén. Csak ilyen módon tud eleget tenni az európai integráció eredeti céljának: a szabadság, a biztonság és a jólét biztosításának polgárai számára.

 

Jelentős reformok szükségesek. A KKBP az elmúlt öt évben fontos fejlődésen ment keresztül. Az Európai Unió mára a világ szinte minden térségével kialakította az intézményes párbeszéd valamilyen formáját és az Unió egyre nagyobb szerepet játszik a konfliktusok kezelésében is, különösen a Balkánon, Afganisztánban és Afrikában. Fejlődött a KKBP intézményrendszere is, és egyre bővültek a rendelkezésre álló anyagi források is. Az Uniónak azonban számos fontos kérdésben az elmúlt években sem sikerült egységesen fellépnie. Az Unió gazdasági képességei még mindig nem párosulnak kellő politikai erővel és katonai képességekkel, amely szükséges ahhoz, hogy a polgárai biztonságát közvetlenül vagy közvetetten fenyegető kihívásokra fel tudjon készülni és azokat kezelni tudja, valamint hogy gazdasági súlyának megfelelő szerepet játsszon a nemzetközi kapcsolatokban. Ezért is szükség van e politika megerősítésére, intézmény és eszközrendszerének reformjára, továbbfejlesztésére, az elmúlt évek hibáinak kiküszöbölésére.

 

Megváltozott geopolitikai környezet. Az európai biztonságpolitika új geopolitikai kihívásokkal szembesül. A következő években várhatóan központi kérdés lesz a volt szovjet periféria hovatartozása. Ellentétben az elmúlt évekkel, itt nem egymástól többnyire elkülönülő helyi konfliktusok kezelése a tét, hanem egy stratégiai érdekütközés, amely egymással összefüggő konfliktusok sorozatán keresztül jelenik meg Európa keleti határvidékén. A konfliktusoknak ez a láncolata nemcsak a közvetlen geopolitikai befolyás érvényesítését célozza, de arról is szól, hogy a volt szovjet periféria országai követhetnek-e európai értékrendet, s nyersanyag-kincseik milyen ellenőrzés alatt kerülhetnek ki a világpiacra.

 

A nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság továbbá ismét reflektorfénybe helyezte a nemzetközi pénzügyi stabilitás és a biztonságpolitika összefüggését, amelyet korábban inkább elméleti kérdésként tartottunk számon:. Az európai országok széles értelemben vett biztonsága a pénzügyi ágazat állapotától, valamint annak a reális gazdaságra való hatásától függ. A következő hónapok folyamatainak középpontjában tehát várhatóan az a kérdés áll majd – ideiglenes jelleggel háttérbe szorítva egyéb biztonságpolitikai problémákat –, hogy a pénzügyi kockázatokból mekkora gazdasági kockázat lesz, s ebből a válságból az egyes erőközpontok milyen pozícióvesztéssel ill. nyereséggel jönnek majd ki.

E megváltozott körülmények között az EU-nak fokozott szüksége lesz belső konszenzus-építő képesség erősítésére és komplex külkapcsolati eszközrendszerének továbbfejlesztésére, hogy a nemzetek feletti kihívásokkal szembe tudjon szállni.

 

Magyarország nem lehet a KKBP passzív szemlélője. A KKBP Magyarország számára is új lehetőséget teremt arra, hogy külpolitikai és biztonságpolitikai prioritásainkat immár az EU politikájaként is érvényesítsük. Magyarország aktív alakítója kell, hogy legyen az Unió külpolitikájának, az EU egységes nemzetközi fellépésének. Az elmúlt öt év sodródó, orientációs bizonytalanságokkal küzdő és legtöbb esetben csak a többség álláspontjához igazodó magyar külpolitikájával ellentétben célunk, hogy világos prioritásokat és alapvető elveket képviselve, de a többi tagállammal szolidáris módon legyünk alakítói e politikának. E tekintetben különösen fontos szerepet kap a nagy tagállamokkal, illetve az intézményekkel kiépülő jó kapcsolatunk, illetve szövetségek építésére való képességünk. Magyarországnak szorosan együtt kell működnie EU-tagállambeli partnereivel és más hasonló gondolkodású országokkal céljainak elérése érdekében. E tekintetben kiemelkedő esélyt, ugyanakkor óriási felelősséget is jelenthet számunkra a következő időszakra fontos ENSZ szervekben megcélzott tagság.

 

A KKBP sikeréhez és hatékonyságához egyúttal elengedhetetlennek tartjuk a tagállamok számára a megfelelő transzparenciát az egyeztetési és döntéshozatali folyamatokban, tekintettel arra, hogy a külpolitika és a védelempolitika valamennyi tagállam számára a nemzeti szuverenitás egyik kulcsterületét jelenti.

 

Prioritások. Álláspontunk szerint a közös kül- és biztonságpolitikának az elkövetkező években a következő prioritásokra kell összpontosítania: az EU és az USA globális szerepvállalásainak összehangolása, az EU szerepének megerősítése a közvetlen szomszédságában, a Nyugat-Balkánon és a posztszovjet térségben, a fenntartható fejlődés előmozdítása, Európa energiabiztonságának javítása, az emberi és kisebbségi jogok, beleértve a kollektív jogok előmozdítása, a stabil világkereskedelem és pénzügyi rendszer fenntartása, a tömeges migráció, a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek terjedése elleni küzdelem.

 

Alapvető elvek képviselete a külpolitikában. Valljuk, hogy e prioritások megvalósítása során az Európai Uniónak nemzetközi kapcsolataiban, külpolitikájában meg kell őriznie vezető szerepét a lényegét jelentő alapvető értékek, a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi és kisebbségi jogok képviseletében, kiterjesztésében és garantálásában. Saját külpolitikánkat is ezen az elvi alapon kívánjuk folytatni.

 

Földrajzi prioritásaink

 

Transzatlanti partnerség elsődlegessége. Észak-Amerika és Európa azonos értékeken alapuló demokráciáinak szövetsége meghatározó Európa biztonságának garantálásában és fejlődésének biztosításában, ezért az EU külkapcsolataiban és biztonságpolitikájában elsődlegességet kell élveznie az észak-amerikai szövetségesekkel folytatott széleskörű együttműködésnek.

 

Katonai értelemben Magyarország polgárai számára a legfőbb biztonsági garanciát az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete, a NATO jelenti, amelynek vezető ereje az Amerikai Egyesült Államok. Ezért Európa és Magyarország polgárainak alapvető érdeke az észak-atlanti szövetségi rendszer fennmaradása, az Egyesült Államok indokolt mértékű európai jelenléte.

 

A pénzügyi válság is rámutatott, hogy az Egyesült Államok és Európa a változó világban egyre növekvő mértékben és egyre több területen – így a biztonságpolitikában is – egymásra van utalva. Az Unió globális befolyása növelésének igénye tehát nem az Egyesült Államokkal fennálló kapcsolatok lazítását jelenti, hanem a szövetség európai ágának erősítését a közös transzatlanti biztonság, a közös erőfeszítések érdekében. Ehhez szükséges a transzatlanti partnerség ilyen alapon történő megerősítése, az EU biztonsági szerepvállalásának fokozása és a modern képességek összehangolt fejlesztése, ideértve a szükséges források előteremtését is.

 

A transzatlanti együttműködés kiemelt területei. A transzatlanti kapcsolatok erősítésében a közép- és kelet-európai államok fontos szerepet kaphatnak. A Fidesz célkitűzése, hogy Magyarország az Európai Unió transzatlanti kapcsolatainak és politikájának is aktív szereplőjévé váljon a számunkra megkülönböztetett fontosságú térségekben (Balkán, Kelet-Európa, Kaukázus, ill. Oroszország) a biztonságpolitikai, emberjogi és energiabizonsági, valamint gazdasági érdekeink közötti kapcsolódások tudatosabb kezelésén, valamint e kérdésekben a stratégiai érdekazonosság felismerésén alapuló aktív regionális együttműködésen keresztül.

 

A transzatlanti együttműködés kulcsterületeinek tekintjük a következő években is az afganisztáni és iraki szerepvállalást, valamint az iráni proliferációs törekvések elleni fellépést. Biztonságunk szempontjából kulcsfontosságú Afganisztán stabilitásának megteremtése, a terrorizmus és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem, és az ezek érdekében történő nemzetközi szerepvállalás. A folyamatos segélyezés és a katonai jelenlét fenntartása nélkül az ország újabb polgárháborúba sodródna. Elengedhetetlennek tartjuk ezért a nemzetközi közösség afganisztáni szerepvállalását, amelynek sikere meghatázoró lesz a NATO és az EU közös kül- és biztonságpolitikájának jövője szempontjából.

 

Irak a regionális stabilitás fontos tényezője a Perzsa-öböl térségében. Az iraki átmenet sikere nemcsak az iraki nép érdeke, hanem hosszú távon kihatással lehet az egész térség helyzetére. Magyarország EU-tagállamként is érdekelt abban, hogy Európa délkeleti szomszédságában béke és stabilitás uralkodjon, ezért továbbra is támogatjuk az iraki nép feltételeivel összhangban álló nemzetközi szerepvállalást.

 

A transzatlanti együttműködés harmadik fontos területe Irán. A térség stabilitását és Európa biztonságát is súlyosan veszélyeztetné, ha Irán elérné azt a technikai szintet, ahol már csak politikai döntés kérdése az atomprogram békés vagy katonai célú felhasználása. Ezért a jövőben is indokolt tartjuk és támogatjuk az EU részéről a „kettős megközelítés” politikájának fenntartását: a szankciók foganatosítása a hivatalos iráni vezetés ellen; ugyanakkor a kapcsolatok nyitva tartása azokon a területeken, ahol kölcsönös érdek áll fenn, és ez az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataival nem ellentétes. Álláspontunk szerint a transzatlanti partnereknek tárgyalásos, diplomáciai úton kell járnia a kérdés megoldása érdekében.

 

Biztonság közvetlen szomszédságunkban. Álláspontunk szerint az Európai Unió elsődleges biztonságpolitikai prioritása továbbra is az, hogy közvetlen szomszédságában, a Nyugat-Balkánon és Kelet-Európában törekedjen a béke, a stabilitás és a demokrácia megteremtésére és megerősítésére. Ennek záloga a jó kormányzás és a jogállamiság megszilárdítása ezekben az országokban, az emberi jogok helyzetének javítása, az etnikai konfliktusok rendezése a kisebbségi egyéni és kollektív jogok kiterjesztése útján, valamint a piacgazdaság kiépülése. 

 

A Nyugat-Balkán euro-atlanti integrációja. Az elmúlt öt évben az Európai Unió a bővítési politikát, a stabilizációs és társulási folyamatot, a thessaloniki agendát, valamint a közös kül- és biztonságpolitika eszközeit magában foglaló komplex politikájával komoly előrelépéseket tett a Nyugat-Balkán stabilizálása és felzárkóztatása irányába. Ezek az erőfeszítések mára valós közelségbe hozták az Európai Unió számára, hogy a Nyugat-Balkánon tartósan béke és stabilitás legyen, és a térség valamennyi országa megindulhasson az integráció útján, lehorgonyozva ezáltal az euro-atlanti közösségben.

 

Magyarország és térségünk biztonságát közvetlenül befolyásolja a Nyugat-Balkán országainak stabilitása és újjáépítése, valamint mielőbbi integrációja az euro-atlanti közösségbe. Ezért ennek a folyamatnak a támogatása Magyarország egyik stratégiai érdeke és prioritása. Szorgalmazzuk, hogy a következő években Magyarország következetesen támogassa a térség országainak euro-atlanti csatlakozását, növelje politikai, gazdasági és válságkezelési  jelenlétét a térségben. Álláspontunk szerint a következő évek kiemelt célkitűzései az EU számára az etnikai közösségek egyéni és kollektív jogainak garantálása és kiterjesztése, a teljes vízumliberalizáció megvalósítása a térség országai számára, a régió energiabiztonságának és ezáltal saját energiabiztonságunk növelése egy olyan regionális energia-infrastruktúra megteremtése révén, amely uniós szabályok alapján és az európai piac szerves részeként működik, a gazdasági integráció előmozdítása, valamint a nyugat-balkáni és a dél-kelet európai regionális együttműködés fejlesztése.

 

Az uniós Szomszédságpolitika keleti és déli dimenziójának megkülönböztetése. Az elmúlt öt év fontos eredménye az Európai Unió Szomszédságpolitikájának kialakítása a kibővült Unióval szomszédos déli (mediterrán térség országai) és keleti államokkal (a volt Szovjetunió utódállamai Kelet-Európában és a Dél-Kaukázusban). A Szomszédságpolitika célja a kapcsolatok szorosabbra fűzése a közvetlen szomszédsággal, annak érdekében, hogy az Európai Unióval szomszédos országok részesüljenek az Európai Unió által biztosított stabilitásból, biztonságból és prosperitásból, és ezáltal az Unió közvetlen szomszédságában stabil, demokratikus és fejlett piacgazdaságú országok jöjjenek létre, amelyek nem veszélyeztetik az Unió stabilitását.

Ennek érdekében az EU az alapvető intézményi keretek változatlanul hagyása mellett magasabb szintű politikai dialógust, biztonsági, gazdasági, igazságügyi és kulturális együttműködést kínált az említett országok számára, a kereskedelmi akadályok fokozatos lebontását, gazdasági integrációt, know-how és technológiatranszfert, a lakosság és civil szféra közötti kapcsolatok építését, valamint támogatást reformfolyamatokban, A bilaterális keretekben zajló és az egyedi elbíráláson alapuló szomszédságpolitika keretében az egyes államoknak bizonyos uniós elvárásokat teljesíteniük kell.

 

A szomszédságpolitika eredményei mára számottevőek, ugyanakkor mesterségesen egybekapcsolja az Unió déli és keleti szomszédságát, amely markánsan eltérő adottságokkal, gazdasági és társadalmi szerkezettel, illetve értékrenddel rendelkezik. Hiányzik továbbá a szomszédságpolitikából annak alapvető felismerése, hogy a Kelet-európai térség nem egyszerűen az Unió közelmúltban kiterjesztett keleti határai mentén elterülő országok csoportja, hanem e térség Európa számára stratégiai fontosságú, az alkotmányos renden és az emberi jogok – kiemelten fontos elemként a kisebbségek jogainak – védelmén felépíthető, modern európai politikai közösségek kiterjesztésének keleti viszonylatát jelenti.

 

Keleti Partnerség kialakítása. Az EU számára azonosítható stratégiai és geopolitikai érdekek a kelet-európai és fekete-tengeri szomszédságában egyértelműen meghatározott és megkülönböztetett kezdeményezést és szerepvállalást kívánnak meg az Uniótól és tagállamaitól egy jövőbeni közös Keleti Partnerség keretében. Európai keleti peremterületének folyamatos bizonytalanságot okozó, „befagyott” és ezzel „tartósított” szeparatista, valamint etnikai konfliktusainak felszámolása közös európai és transzatlanti érdek és egyben az európai biztonságpolitika következő éveinek egyik kiemelt ügye.

 

Magyarország elsődleges feladatát jelenti a következő években a keleti térséggel kapcsolatos átfogó uniós stratégia kidolgozása, a lengyel-svéd közös javaslat tárgyát képező Keleti Partnerség kialakításában való aktív részvétel. E partnerség sarokkövének tekintjük, hogy az Európai Unió atlanti partnereivel együttműködve határozottan és egységesen lépjen fel a térség államainak szuverenitása, demokratikus átalakulás iránti és euro-atlanti törekvései, valamint a konfliktusok békés eszközökkel való rendezése érdekében. Egy ilyen Partnerségnek továbbá abból a felismerésből kell kiindulnia, hogy az Európa közepén fekvő, tengeri kapcsolat nélküli uniós tagállamok szénhidrogén alapú energiaforrásainak diverzifikálásában kulcsszerepe van a Dél-Kaukázusnak. Az energiaforrások és útvonalak diverzifikálása, így például a Nabucco gázvezeték megépítése, a térségben található vezetékek biztonságának garantálása Magyarországnak is alapvető érdeke.

 

Ukrajna euro-atlanti integrációja. Szorgalmazzuk egyúttal, hogy az EU a következő években is kiemelt figyelmet fordítson a demokrácia, jogállam és piacgazdaság kiépítésére és megszilárdítására Ukrajnában és Kelet-Európa más országaiban. Ukrajna sikeres politikai, társadalmi és gazdasági átalakulásának egyik feltétele, hogy megnyíljon számára az Európai Unióhoz, valamint az ukrán kormány elkötelezettségét figyelembe véve a NATO-hoz való csatlakozás lehetősége. Ennek fontos állomása lenne a mielőbbi teljes vízumliberalizáció, a tagsági perspektívát is tartalmazó, a kapcsolat privilegizált jellegét megfelelően tükröző új megállapodás, és egy átfogó szabadkereskedelmi megállapodás megkötése.

 

Feltételeken alapuló partnerség Oroszországgal. Oroszország mind a világgazdaságnak, mind a nemzetközi biztonságnak kiemelkedő jelentőségű tényezője, amellyel az Európai Unió természetszerűen szoros kapcsolatokat ápol. Az utóbbi időben számos probléma – például az oroszországi emberjogi helyzet, vagy az orosz állami energetikai vállalatok egyes ellentmondásos lépései – vitás kérdéssé tette az EU tagállamai között az Oroszországhoz való viszonyt. A Fidesz álláspontja az, hogy a transzatlanti közösségnek közös Oroszország-politikát kell kialakítania, amely arra az elvre épül, hogy nem érdekünk sem egy elszigetelődő, frusztrált, sem egy agresszív és a legfontosabb külpolitikai kérdésekben az EU és az Egyesült Államok érdekei ellen fellépő Oroszország. Az EU-nak arra kell törekednie, hogy legnagyobb keleti szomszédjával a kereskedelmi kapcsolatokat a kölcsönösség és a szabad verseny alapjaira helyezze. Az Unió tagállamainak egységesen, egymás érdekeire tekintettel kell jó kapcsolatokat építeni Oroszországgal, és ellen kell állniuk mindenfajta megosztási kísérletnek, illetve az egykori szovjet érdekszféra-építés akár politikai, akár gazdasági formában történő felelevenítésének.

 

Nem lehetünk passziív szemlélője a mediterrán politikának. Az Európai Szomszédságpolitika eddig mesterségesen egybekapcsolt keleti és déli övezeteinek, „dimenzióinak” egyértelmű megkülönböztetését jelzi a Mediterrán Unió létrehozása. Bizakodással kezeljük ezért ezt a kezdeményezést, amelynek célja, hogy az Európai Unió a tagállamok szolidaritása mellett új lendületet adjon Mediterrán térséggel kapcsolatos regionális politikájának, fokozottan vegye ki részét e térség politikai és gazdasági stabilitásának előmozdításában, a térség konfliktusainak rendezésében. A térség trendjeit évtizedek óta befolyásoló konfliktus a palesztin-izraeli konfrontáció, amely közvetetten veszélyezteti Európa biztonságát is. Globális érdek, hogy e konfliktus megoldása révén megteremtődjék Izrael állam biztonsága és a palesztin nép szuverén és demokratikus állama. Csak a nemzeti és állami érdekek kölcsönös elismerése vezethet el a megbékélésig és a tartós békéig. Szorgalmazzuk, hogy e folyamatban az Európai Unió valamennyi rendelkezésére álló eszközt felhasználva a jelenleginél markánsabb szerepet játsszon, szoros együttműködésben a térség országaival, amelyek megnövekedett aktivitását nem csak kifejezetten a palesztin-izraeli konfliktus, hanem annak regionális kihatásai rendezésében is kulcsfontosságúnak tartjuk. Feladatunk az aktív részvétel az uniós programok előkészítésében és lebonyolításában országunk politikai, biztonsági és gazdasági érdekeinek megfelelően.

 

Törökország szerepe az euro-atlanti biztonság szempontjából eddig is fontos volt. Szoros kapcsolatokra törekszünk Törökországgal, és üdvözöljük a végrehajtott reformokat. Az EU-csatlakozás folyamatában támogatjuk a Brüsszel és Ankara által is elfogadott, nyitott végű tárgyalásokra vonatkozó megállapodást és hangsúlyt helyezünk a feltételek teljes körű teljesítésére. Az elkövetkezendő években számunkra Törökország az energiabiztonság kérdése miatt kiemelt jelentőséggel fog bírni, ezért meg kell teremteni a szoros együttműködést ezen a területen.

 

Nagyobb figyelemet kell szentelnünk Közép-Ázsiának. Az Európai Unió csak az egészen közeli múltban kezdte felismerni a Közép-Ázsiai térség geopolitikai jelentőségét. Ennek egyik jele volt a Közép-Ázsia stratégia elfogadása 2007-ben. Az elkövetkezendő években álláspontunk szerint a térség jelentőségének fel kell értékelődnie az EU saját biztonsága, elsősorban az energiabiztonság, de a regionális és globális biztonság szempontjából is. Magyarország nyilvánvaló érdekei is ezt kívánják meg.

 

Nagyobb szolidaritást kell mutatnunk a világ más térségei  felé. A következő években Magyarország előtt álló fontos kihívás, hogy képesek leszünk-e valamiféle minimális szolidaritást mutatni a többi tagállam felé az uniós külpolitika számunkra közvetlenül kevésbé fontos területein is, különös tekintettel az ázsiai, latin-amerikai és afrikai kontinens biztonságának megőrzésére, a gazdasági és energetikai kapcsolatok erősítésére, az emberi jogi helyzet javítására, valamint a globális szegénység elleni küzdelemre irányuló erőfeszítésekre. Szorgalmazzuk ezért, hogy Magyarország a következő években külpolitikai érdekeire és komparatív előnyeire épülő stratégia mentén aktívabban járuljon hozzá az Unió ázsiai és dél-amerikai kontinens egyes országaival kialakított stratégiai partnerségi kapcsolatok fejlesztéséhez figyelemmel az egyes partnerek eltérő helyzetére és igényeire, a nemzetközi intézményi rendszer nemzetközi viszonyok változásaihoz igazódó átalakításához, a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok ösztönzéséhez, valamint a nemzetközi béke és biztonság globális kihívásai elleni küzdelemben folytatott együttműködés elmélyítéséhez, különös tekintettel az emberi jogok helyzetére. Szem előtt tartva az ENSZ és az Európai Unió fejlesztési politikáját, szorgalmazzuk egy olyan stratégia kidolgozását, amely ezen kontinensek egyes országait is elhelyezi Magyarország nemzetközi fejlesztési együttműködési aktivitásának térképén.

 

Globális kihívások

 

Fenntartható fejlődés. Európa fenntartható fejlődése szempontjából nagy jelentőségű a felmelegedés, a klímaváltozás, amely a meglévő konfliktusokban rejlő biztonsági kockázati tényezőket is tovább fokozhatja, és új kihívásokat is eredményez E biztonsági kihívás globális cselekvést, és ennek érdekében az Európai Unió részéről is kezdeményező fellépést igényel. Amennyiben a nemzetközi szabályrendszert sikerül megváltoztatni, úgy nemcsak a környezeti kockázatokat lehet mérsékelni: az új szabályrendszer ki fogja kényszeríteni az energia-takarékos és klíma-barát technológiák és szolgáltatások nemzetközi piacának robbanásszerű bővülését. Magyarországnak nemcsak a hagyományos válságkezelés terén kell hézagpótló-képességekkel rendelkeznie, hanem a klímabiztonság (technológia, szolgáltatások) területén is.

 

Energiabiztonság. Az elmúlt egy-két év eseményei közvetlenül is ráirányították a figyelmet az energiabiztonság kérdésére. Magyarország kiemelkedő mértékben kiszolgáltatott az energiaellátás terén, ezért a következő évek külpolitikájának és gazdaságpolitikájának ezt a kérdést fontos külpolitikai és Európa-politikai prioritásként kell kezelnie. Szükség van egy egységes európai energiapolitika megteremtésére, amely a források diverzifikációján, a monopóliumképződés megakadályozásán, integrált hálózatokon, az energiahordozók és a szállítási eszközök tulajdonlásának szétválasztásán, valamint a megújuló energiaforrások növekvő mértékű feltárásán és alkalmazásán alapul.

 

Emberi jogok garantálása. Alapító szerződéseinek értelmében az Európai Unió alapját a szabadság és a demokrácia, a jogállamiság, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának elvei képezik. Az EU tevékenységét – beleértve külpolitikáját is – ezek az elvek határozzák meg, amelyeknek betartása egyben előfeltétele a nemzetközi békének, biztonságnak és jólétnek.  A Fidesz célja, hogy Magyarország EU-tagállamként is aktív szerepet vállaljon a az emberi és kisebbségi jogok – beleértve a kollektív jogokat is – biztosítása, kiterjesztése terén. Álláspontunk szerint ki kell választani az emberi jogok köréből azokat, amelyek előmozdítását Magyarországnak a jövőben is prioritásként kell kezelnie: kisebbségi jogok, a gyermekek jogai, az oktatáshoz való jog, a sajtó és véleménynyilvánítás szabadsága, az emberi jogvédők támogatása.

 

Alapvető érdekünk, hogy az EU politikailag, gazdaságilag, valamint civil és katonai eszközökkel támogatott nemzetközi válságkezelési szerepvállalása a többnemzetiségű  együttélés már bevezetett alkotmányos és válságkezelő mintájának (Bosznia, Macedónia és Koszovó) további ismétlődő (Moldova és Grúzia) alkalmazását hozza magával. Magyarország számára rendkívül fontos lenne, hogy a balkáni többnemzetiségű államai számára kidolgozott tartós válságkezelési megoldások sarkalatos és számunkra jelentőségteljes jogi és politikai elemei az Unió további estekre is kiterjeszthető „konfliktuskezelési receptjeként” kerüljenek elfogadásra. A kisebbségi jogok és nemzeti, etnikai vagy kulturális közösségek önigazgatásának alkotmányokba beépített biztosítékainak minden egyes eddigi (Ohridi Megállapodás) és lehetséges további példája (pl. Koszovó, Transznisztria, Abházia, Dél-Oszétia) rendkívül fontos hivatkozási alapot jelenthetnek a kisebbségi önigazgatást és autonómiát biztosító kollektív jogok szempontjából.

 

Tömeges illegális migráció, terrorizmus és proliferáció elleni közdelem. E területek mellett az Európai Uniónak tovább kell folytatnia a nemzetközi együttműködést a terrorizmus elleni küzdelem, a tömegpusztító fegyverek elleni küzdelem – külön tekintettel Irán és Észak-Korea nukleáris törekvéseire –, valamint a tömeges illegális migráció elleni küzdelem terén. E területeken belül is fokozott erőfeszítéseket kell tennie az EU-nak a terrorizmus és a migráció okainak felszámolására, a politikái és intézményei közötti belső koordináció és információáramlás javítására és a források szétforgácsolódásának elkerülése érdekében