Cikkek

Kell-e behívó a szellemi honvédelemhez? – Keletre exportált bűntudat

Kell-e behívó a szellemi honvédelemhez? – Keletre exportált bűntudat

2013. 12. 25.

Ha ezeket a meglátásokat a mostani helyzetre alkalmazzuk, akkor durván fogalmazva azt látjuk, hogy a szellemi hadviselés magyar változatában nem maga a konfliktus az, ami fontos, hiszen egy demokráciában az értékítéletek ütköztetése teljesen normális, hanem a baloldal őszinte meggyőződése, hogy egyedül képviseli a demokráciát. Ez tévedés persze, de tévedni emberi dolog. Ez a baloldali meggyőződés még tartja magát, úgy vélem, annak ellenére, hogy a társadalom nagy többségének egyre kevésbé tetszik a baloldal, így például a szavazók nem kedvelik a liberálisok egyenlőtlenséget kitermelő piaci fundamentalizmusát. Azonban az ellenfél demokráciafelfogása inkább ideológiai, mintsem a nép képviseletén alapuló. Az ideológia színterén pedig azért komoly tartalékai vannak a magyar baloldalnak. Egyrészt a fővárosi értelmiség számára a társadalom – főként a nem budapesti magyar társadalom – mellékes tényező, elhanyagolható és (onnan nézve) hamis tudatban él, egy, a liberalizmus szerinti hamis tudatban természetesen. Mindeddig ez nem zavarta szellemi fölényében a baloldalt, hiába a 2010-es vereség. Pedig hasznos lenne szembesíteni a baloldalt a demokrácia és a szavazás közti összefüggéssel. Másrészt a nyugati média és valamennyire a nyugati pártpolitika is jelentős hátvéd, illetve alkalmasint utánpótlás a magyar baloldalnak – a svéd tévé hírhedt riportját nem kell részleteznem. Igen, ez valóban számít, de nem kell eltúlozni a jelentőségét: szeszélyes ebben a Nyugat, elsősorban azért, mert eszköznek használja a magyar helyzetet magyarországi szövetségeseit is beleértve. Sok tekintetben a Nyugat arra használja Magyarországot, hogy keletre exportálja saját bűntudatát, amennyiben náluk sem működik a liberalizmus úgy, ahogyan ezt elképzelik.

Ezt azt is jelenti, hogy az elmúlt pár évben kialakult narratívát, amely szerint Magyarország a gyűjtőhelye minden elképzelhető bűnforrásnak, lassan, szívós munkával le lehet törni. Itt játszik szerepet a puha hatalom bevetése. Tudatosítani kell, hogy Magyarországon nem egyetlen narratíva létezik, hanem pluralizmus van. Nem mondom, hogy ez a feladat könnyű, de vannak lehetőségeink. Húsz évvel ezelőtt a baloldalnak csaknem monopóliuma volt a nyelvtudásban: ez mára megváltozott, a jobboldali értelmiség is beszéli a Nyugat nyelveit, igaz, azért felvetődik a kérdés – mennyire élünk a lehetőségeinkkel, mennyire jelenünk meg Nyugaton? (Például nagyon sok tudományos konferencián csak a baloldallal lehet találkozni.) Meg kell találni a réseket ez ellenfél csapataiban, és Szun-ce tanítását követve arra összpontosítani szellemi erőnket. Ne legyenek illúzióink: az ellenfél nem fogja magát megadni, hosszú lejáratú lesz ez a honvédelem.

A cikk a Magyar Nemzet 2013 Karácsonyi számában jelent meg.
Itt letölthető.