Hírek

Európai környezetvédelmi ügy lehet a toronyi lignit-ügyből

Európai környezetvédelmi ügy lehet a toronyi lignit-ügyből

2005. 02. 10.

‘Meggyõzõdésem, hogy a Szombathely és az osztrák államhatár közötti csodálatos természeti szépségû területet végérvényesen tönkretenné, ha ott egy lignitbánya nyílna, ezért európai parlamenti képviselõként minden tõlem telhetõt el fogok követni azért, hogy ezt a bányanyitást megakadályozzam’ – mondta. Hangsúlyozta: Európában mindenki elfogadja, hogy környezetvédelemben a párt semleges, Magyarországon, szavai szerint ez egyáltalán nem így van, ez pedig sajnálatos. ‘Európai szinten többek között az osztrákokkal együtt feltehetõleg hatékonyan fogunk fellépni, és mint kiderült – bár ez még nincs megerõsítve, ez csak egy feltételezés – hogy különféle nemzetközi érdekeltségek is ott vannak a háttérben e mögött a nógrádi szénvállalkozás mögött’ – mondta. Hozzátette: ha ‘feltételezésüket’ sikerül megfelelõen alátámasztani, akkor a kérdést mindenképp nemzetközi szinten kell majd kezelni. Schöpflin György bejelentette: terveik szerint áprilisban Nardán egy tanácskozást tartanak majd a szóban forgó környezetvédelmi kérdésrõl, amit szándékuk szerint nemzetközi sajtótájékoztató követ majd. ‘Addig azonban még egy kutatómunka áll elõttünk, melynek célja, hogy kiderítse kicsoda-micsoda is valójában ez az érdekeltség’ – mondta.

Hende Csaba országgyûlési képviselõ (Fidesz) a sajtóértesülésekre hivatkozva elmondta: új fejlemény a lignit-ügyben, hogy a Magyar Geológiai Szolgálat Nyugat-dunántúli Hivatalának szakhatósági állásfoglalása, mely szerint a toronyi lignitmezõben érintett települések rendezési terveikben nem tilthatják meg a bányászatot, nem korlátozhatják az ásványvagyon tulajdonosát, vagyis a magyar államot abban, hogy saját maga rendelkezzen a lignitvagyon sorsáról. ‘Tévút tehát az a kormányzati politikusok által is ajánlott megoldás, mely szerint elegendõ a helyi rendezési tervek módosításával kizárni a bányászatot, (…) tervmódosításra költött 25 millió forint kidobott pénznek, az azóta eltelt idõ pedig elvesztegetett idõnek bizonyult’ – mutatott rá Hende Csaba. Hozzáfûzte: a megoldás csakis a törvényhozás kezében van, szavai szerint vissza kell módosítani a területrendezésrõl szóló törvényt, amely eredetileg olyan védettséget adott ennek a területnek, ami eleve kizárta a bányászatot. ‘Újabb törvénymódosító javaslatot fogunk beadni ebben a tárgyban, bízom abban, hogy a javaslat kormánypárti részrõl is támogatásra talál’ – mondta.

A Nógrádszén Kft. 2001-ben indított eljárást felszíni lignitfejtést megelõzõ pontosító kutatásra a tizenkét Szombathely környéki községet érintõ, egy tájvédelmi körzet és az Õrségi Nemzeti Park határán húzódó 45 négyzetkilométeres területen. A 4-8 méter mélyen húzódó lignitréteg a szakemberek szerint egy építendõ hõerõmû nyersanyagszükségletét akár száz évre is fedezhetné. A kutatófúrások iránti kérelmet a Vas Megyei Közigazgatási Hivatal, és ennek határozatára hivatkozva az Országos Bányászati Hivatal elutasította, mivel a térséget a területrendezési törvény, akkor még kulturális örökség védelem alatt álló területek közé sorolta.

A Nógrádszén Kft. a bányászati hivatal határozata ellen bírósági keresetet nyújtott be, a Bányászati Hivatal határozatával szemben, idõközben a területfejlesztésrõl szóló törvényt módosították, a védelmet nyújtó rész pedig kimaradt belõle. A Veszprém Megyei Bíróság jogerõs ítéletében végül helyt adott a Nógárdszén Kft. keresetének, a Magyar Bányászati Hivatal (MBH) pedig ennek alapján engedélyezte a kutatófúrások megkezdését. Az érintettek számára eddig egyetlen mentségül azok a helyi rendezési tervmódosítások szolgáltak, amelyek elkészíttetéséhez még Medgyessy Péter volt kormányfõ ígért és adott anyagi támogatást. A vasi települések vezetõi csütörtökön a megyeházán tartottak egyeztetõ megbeszélést a kialakult helyzetrõl, illetve a közös fellépés további lehetõségeirõl.

 

MTI