A fúzió tönkretehet

Schöpflin György minden magyar állampolgár választójogáról, EU-bővítésről, Románia schengeni csatlakozásának lehetséges elmaradásáról.

Az előzetes tervekkel ellentétben nem március 15-én, hanem Orbán Viktor szándéka szerint április 25-én, „a békés forradalom kezdőnapján” lépne érvénybe az új magyar alkotmány – tudtuk meg Schöpflin György fideszes EP-képviselőtől, aki az alkotmány előkészítésére felkért tanácsadói testület tagja. (Április 25-én tartották idén Magyarországon a parlamenti választásokat, amikor a Fidesz kétharmados győzelmet aratott.)

Schöpflin Györggyel Brüsszelben találkozott egy erdélyi magyar újságírócsoport, akik december 6-8. között Tőkés László EP-alelnök meghívására látogattak Brüsszelbe. Az újságírók az Európai Parlamentben részt vettek többek közt a szmolenszki repülőkatasztrófa áldozatai családtagjainak meghallgatásán, magyar néppárti frakcióülésen, illetve beszélgethettek több meghívott képviselővel is.

Milyen lesz az új magyar alkotmány? „Szép” – mosolygott a 71 évét nemrég betöltött európai parlamenti képviselő. Az előzetes tervezetet egyébként december 2-án már publikálta az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottsága. Az eseti bizottság december 10-15. között vitatja meg a tervezetet, dönt annak elfogadásáról, majd az Országgyűlés elé terjeszti december közepén. „Nagyon sok minden marad a régiben, ám az 1949-es alkotmányt sebtében írták, ez meg is látszik; a tartalmi és helyesírási hibákat ki fogjuk küszöbölni” – tette hozzá. 

Az alkotmánnyal foglalkozó munkacsoport első lépése az volt, hogy készítettek egy hibalistát arról, melyek voltak azok az alkotmánybíróság által hozott döntések, amelyeket korrigálni kell. Az új alkotmány nem lesz nagyon radikális, tömörebb lesz, egyes elemeket kiiktatnak, például nem szükséges, hogy egy alkotmány önkormányzatokkal kapcsolatos ügyeket „mikromenedzseljen”.

Az előzetes szöveg, amit december 2-án hoztak nyilvánosságra, tartalmaz politikai üzenettel bíró preambulumot, míg az 1949-esben nem igazán van ilyesmi. Benne lesz az alkotmányban a Szent Koronára való hivatkozás is.

A felsőház létrehozását Schöpflin maga nem támogatja, de ez amúgyis még vita tárgya. Semmiképp sem lenne jó szerinte egy olyan felsőház, amelynek joga van felülvizsgálni az alsóház döntését. Van olyan ötlet is egyébként, hogy a majdani szenátus olyan testület legyen, amelyben helyet kapnak a határon túli magyar szervezetek, történelmi egyházak képviselői.

Ami még vitatott,

az alkotmánybíróság hatásköre. „A magyar Alkotmánybíróság nagy hatalommal rendelkezik, ám például a korábbi kormány 23 alkotmánybírósági döntést egyszerűen ignorált – itt tehát valami nem stimmel” – magyarázta a Transindex kérdésére Schöpflin.

Az előzetes normakontroll kérdése sincs eldöntve még: azaz hogy csak utólagosan vizsgálhatja felül az alkotmányosságot a testület, vagy a döntést megelőzően. Erről szólt tulajdonképpen az a botrányos ügy is, amikor az Alkotmánybíróság visszadobta azt az adótörvényt, amely 98 százalékkal adózná meg a végkielégítéseket visszamenőleg öt évre. Schöpflin szerint ezzel egyébként az is a baj, hogy nincs még egy olyan alkotmánybíróság, amely egy adótörvény kapcsán hozna ilyen döntést – ebben az ügyben elvileg a parlament kellene a döntő legyen. Ám az sem volt szerencsés módja a kommunikációnak, hogy a Fidesz ezt a problémát deklaráltan az új alkotmánnyal akarja megoldani; azt kellett volna mondaniuk, rendben, akkor nézzük meg kicsit közelebbről a hatásköröket.

Amit még meg kell oldania az új alkotmánynak, az a kormányváltás átmeneti időszakának lecsökkentése;

Magyarországon 36 napot tartott a hatalom átadásának folyamata,

mialatt a régi kormány fontos döntéseket hozott a magyar állam nevében. Nagy-Britanniában ez néhány nap alatt lezajlik. Szabályozni kellene, hogy mondjuk 5 munkanapon belül át kell adni az ügyeket az új kormánynak – vélte Schöpflin.


A nemzetközi hírű politológus, történész az Európai Parlamentben az Alkotmányügyi Bizottság, illetve az Albániával, Bosznia-Hercegovinával, Szerbiával, Montenegróval és Koszovóval fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség tagja. A romániai magyar újságírócsoport a könnyített honosítással, illetve az EU-bővítéssel kapcsolatban is kérdezte a professzort.

A könnyített honosítás bevezetése a szubszidiaritás elve alapján történik, ebbe az Európai Uniónak nincs beleszólása – mondta Schöpflin. Nehéz falat főleg a szlovákok számára, a románok számára kevésbé, hiszen ők már egy ideje "nem EU-s polgároknak osztogatják a román útlevelet". Orbán Viktor szerint egyébként 30 éve nem volt ilyen jó a viszony Románia és Magyarország között; komoly siker volt, hogy Románia abszolút nem tiltakozott a kettős állampolgárság megszavazásakor – idézte fel.

Milyen változásokat fog előidézni a nemzetfelfogásban a könnyített honosítás bevezetése? Ennek a törvénynek az a célkitűzése, hogy a határon túliak ne legyenek idegenek Magyarországon. „Én Pesten születtem, magam pestinek tartom, ám életem nagy részét nem Magyarországon töltöttem, ezért azonosulni tudok a határon túliakkal. Jobban legalábbis, mint azok, akik egész életüket Magyarországon töltötték. Igen, van egy ilyen informális elképzelés, hogy akik a határon túlról jönnek, viselkedjenek úgy, mint mi, mert ez az egyetlen módja annak, ahogy az ember magyarnak tud lenni. Ám tudjuk, hogy a határon túliak másképp alkotják saját identitásukat, napi szinten egy más állammal, állampolgársággal, kultúrával találkoznak. Fogalmazzunk úgy, hogy a magyarországiak csak egynyelvűek. Aki a határon túlról jön, az valamilyen szinten egy másik nyelvet is bír” – fogalmazott.

Nehéz kérdés, hogy azok, akik felveszik a magyar állampolgárságot, milyen jogokkal rendelkezzenek – Schöpflin inkább arra hajlik, hogy azok, akik nem Magyarországon élnek,

ne kapjanak szavazati jogot.

A magyar állampolgárságnak olyan előnyei is vannak, mint például a vízummentesség az Egyesült Államokba vagy Kanadába. Ha ezt a könnyített honosításért folyamodók kihasználják, az Schöpflin szerint nem fog különösebb problémát okozni; a nagy kérdés, hogy a romák tömegesen folyamodnak-e majd magyar állampolgársághoz, hiszen volt már arra példa, hogy egy ország a külföldre utazó romák miatt veszítette el vízummentességét.

Az a hír járja egyébként, hogy a franciák valóban megvétózzák Románia schengeni csatlakozását, számolni kell azzal, hogy a csatlakozás elmarad mind Románia, mind Bulgária számára – erősítette meg Schöpflin. Egyelőre egyébként nagy a bizonytalanság, senki nem tud semmi biztosat efelől. „Megint a romakérdésről van szó. A franciák megpróbálják megakadályozni, hogy megint legyen egy roma invázió. Lehet, hogy nem lesz Schengen-bővítés, és ez roppant kínos a magyar EU-elnökség számára” – válaszolta a Transindex kérdésére.

Magyarország felvállalta a török csatlakozás kérdését. Ám feltehetően nem nyitnak meg új fejezeteket, a ciprusi vétó miatt; komoly hiba volt egyébként Ciprus csatlakozásának elfogadása anélkül, hogy rendezték volna azt megelőzően a ciprusi megosztottság kérdését.

„Törökország azon az úton halad,

hogy a Közel-Keleten a legfontosabb regionális hatalommá váljon. Ez már egyértelmű. Gazdaságilag egyre komolyabb tényező” – magyarázta a professzor. Elindult az új török külpolitika; Törökország az utóbbi öt évben egy új játszmát kezdett el, és lehetséges, hogy valóban abban gondolkodik, ő lesz Közel-Kelet legfontosabb hatalma. Másrészt igyekszik védnöki szerepet felvállalni a nyugat-balkáni muzulmán országokkal, Albániával, Koszovóval, Boszniával szemben. Felmerül így az a kérdés, hogy milyen lesz az európai jövő? Amennyiben a török csatlakozás napirendre kerülne, a török közvélemény 90 százalékban leszavazná azt. „Akkor meg miről beszélünk? Igazából a törökök nem igazán akarnak belépni az EU-ba, ez a kormány számára fontos, bizonyítvány a szekularisták felé, hogy ’mi még európaiabbak vagyunk, mint ti’”.

Arra az érvre azonban, hogy mit keres egy iszlám ország Európában, azt lehet mondani: és akkor mit csinálunk Boszniával? A vallás önmagában nem probléma, ami sokkal problematikusabb, a szociológiai-kulturális tényezők; Törökország sok tekintetben premodern, a lakosság egy része meg se érti, mit jelent az emberi jogok, női esélyegyenlőség, gyerekek jogai. Másrészt ott van a sokmilliós európai török kisebbség – kulcskérdés az is, mi lesz az ő szerepük. Schöpflin szerint

Törökország nem fog csatlakozni az EU-hoz.

Délkelet-Európa 10-20 éven belül csatlakozhat; Szerbia és Macedónia 2018-19 körül, Albánia például még nagyon messze áll tőle. Nagyjából ezzel le is zárul a csatlakozók köre, a Dél-Kaukázus most már kimarad.

Moldova csak akkor tud majd csatlakozni, ha rendezi a transznisztriai kérdést; Fehéroroszország nem jön számításba, Ukrajna már teljesen más irányba halad – sorolta. Arra a felvetésre, hogy esetleg Moldova egyesülne Romániával és így csatlakozna az EU-hoz, megjegyezte: egyrészt ez a romániai magyarságnak akár jó is lehet, hiszen a gagauz területi autonómiára hivatkozva kérhetik ők is ezt; másrészt azonban általában a fuzionálás minden országot tönkretesz.

„Németországot nem tette tönkre, de megállította fejlődését 2 évtizedre. Én azt mondanám, inkább ne gondolkodjanak ebben, és még inkább mondanám a koreaiaknak. Ha valaki elhatározná, hogy tönkreteszi Magyarországot, akkor visszaadná az elcsatolt országrészeket” – jelentette ki. Az új országrészek integrálása nagyon nehéz, jó példa erre az a különbség, ami még mindig tátong Erdély és Románia többi része között, vagy Lengyelországban is érződik, meddig tartott három nemzedékkel korábban a valamikori osztrák, porosz és orosz rész.

Az interjú a Transindex.ro honlapján jelent meg