Fricz Tamás

 

Brüsszel, 2009. szeptember 30.

 

Magyarországon interregnum van, a demokrácia akadozva működik. Ennek egyik okozója és tünete az őszödi beszéd, mely teljes bizonytalanságot eredményezett. Igaz, az őszödi beszéd egy igazságbeszéd, egy tisztességes beszéd volt a balliberális értelmiség szerint; ez a magyarázat tovább mélyíti a már létező erkölcsi válságot. Voltaképpen ma Magyarországon hármas problémával állunk szemben: politikai, erkölcsi, politikai válság van; és ezek mind torlódnak. Belső és külső okok együttes hatása teszi még nehezebbé a helyzetet.

 

Belső okok egyike, hogy nem jött létre valódi piacgazdaság, az állami tulajdon minimálisra csökkent, mára már 10% alatt van. A kis-és középvállalatok gyengék, tőkehiányosak. Továbbá, hogy a korrupció nem mellékterméke, hanem rendszere a gazdaságnak.

Az őszödi beszéd egy határkő ebben a folyamatban, alátámasztva, hogy a 2006-os választás egy manipulált választás volt. A megválasztott kormányzat folyamatos legitimációs krízisben van, folyamatosan megkérdőjelezve a belpolitikai viszonyokat.

Az emberek ez ellen fellázadtak, de brutálisan leverték lázadásukat 2006. október 23-án; az emberi jogok nyílt meggyalázása volt.

Az EU csatlakozással nem teljesült az az elvárás, hogy az EU jó hatással lesz Magyarországra, illetve, hogy bizonyos esetekben, helyzetekben az EU moderálni fog: EU szinten is pártpolitika maradt a meghatározó.

A demokratikus, független intézmények nem működnek (pl ÁSZ, PSZÁF, AB, Köztársasági elnök, omudsman) - az intézmények tekintély és autoritás nélküliek.

A jelenlegi kormányok nélkülöznek miden önkorlátozást, és ez felveti a kérdést, hogy magatartás szintjén mindez miben is különbözik a diktatúrától.

A magyar alkotmány bizonyos szempontból nem elég rugalmas. A kormányzat túlságosan bebetonozott az alkotmányba ugyanúgy, ahogy a parlament is. A kölcsönös hatalom-korlátozás nem működik.

 

Az elmúlt 3 év áttekintése

 

Jogállam van, de a belső működés mégsem felel meg a jogállamiságnak. (A szeptemberi németországi választások után egyre több a kérdőjel a demokrácia körül - valami baj van, valamit tenni kell. De mit lehet tenni, akkor, amikor a demokrácia nem tudja megoldani a problémákat, az intézmények maguk is kiüresedtek.)

A rendszerváltással nem oldódtak meg a problémák, a kádári elit a helyén maradt, megerősödött, a közép-európai térségben Magyarországon köttetett a legnagyobb alku. A laboratóriumi kísérlet eredménye pedig: diktatúrában nevelkedett politikusokkal nem lehet demokráciát működtetetni. Magyarországon ma összemosódnak a személyekkel az intézmények és a funkciók. Az intézmény helyett a szubjektum válik fontossá, az intézményi autoritás teljesen szertefoszlott.

A hálózatok megmaradtak, elevenen működnek, a díszletként funkcionáló, törékeny intézményrendszer mögött egy stabil, erős informális hálózat működik: telefonkönyvekben, személyes kapcsolatokban, emlékezetben.

Erkölcsi válság van. A következmény-nélküliség és a felelőtlenség kormányzati jellemző. Pótló-rendszerváltásra van szükség, mivel a poszt-kommunista korszak jócskán elhúzódott. Új korszakra van szükség, világos határokkal és cezúrákkal. Mindebben nagy szerepe van a civil kezdeményezéseknek is, azonban a civil társadalom újbóli felépülésére és megerősödésére lesz szükség. Ma nem létezik szervezett civil társadalom.

A politikai elszámolás első lesz a napirenden. A megosztott társadalomból egy nemzetet kell létrehozni; ehhez az szükséges, hogy egy esetleges jobboldali kormányzat meg tudja szólítani a baloldali állampolgárokat. természetesen, ha maga az állampolgári koncepció is valódi tartalommal töltődik fel.