"Van hosszú távú stratégia, melyben Azerbajdzsánnak európai országként kell megjelennie"

Saadat Kadyrova: Professzor úr, első kérdésem a mostani pénzügyi válságra vonatkozik. Mi a véleménye a folyamatról, és mit gondol: a nagy vagy a kis államok fognak hamarabb talpra állni?

Schöpflin György: A válság alapvetően az egész világot érinti, igaz, különféleképpen. De a megoldás csakis egy olyan az Egyesült Államok vezette koalíciótól jöhet, melynek az EU és Japán (az egyik legnagyobb gazdaság), Kína, Oroszország bizonyos mértékben, India és Brazília is tagjai. A válság jelenlegi dimenziójában a pénzügyi szektort próbálják konszolidálni, de a probléma mindezzel az, hogy a válság már átgyűrűzött a reálgazdaságba is. Minden gazdasági tevékenységre hatással van a jelenlegi folyamat: növekvő munkanélküliséggel, a tőke áramlásának gyengülésével, és mivel nem látható a válság igazi kimenetele vagy kimenetelei, ez az év és a következő is meglehetősen kellemetlenek lesznek.

S.K.: Újságíróként is dolgozott, jelenleg a Bolognai Egyetemen tanít politikatudományt, mindemellett pedig az Európai Parlament tagja, így a lobbizásról kialakulhatott egy képe. Azerbajdzsánban sajnos nincs transzparens lobbi-rendszer. Mit gondol, ha Európában erős lobbit tud Azerbajdzsán kialakítani, akkor az EU-tagállamok számára több információ jut el az örmény agresszióról vagy a nagorno-karabakh-i konfliktusról?

Sch.Gy.: Általában és elvben a lobbizás elég hatékony. Más szóval, ha van egy lobbi szervezete, amelyik képes csoportok, testületek, intézmények elé vinni egy számukra addig ismeretlen témát, akkor, mint többlet információ hordozó működik. Ahogy köztudott, hogy az információ áramlása nem feltétlenül jelenti annak elfogadást is. Tehát egy hatékony lobbi nem csinál propagandát, de erős, racionális érvei vannak. Ha ebből a feltételezésből indulunk ki, akkor úgy tűnik számomra, hogy az azeri kormány komoly erőfeszítéseket tett, hogy a témát feltegye az európai agendára. Többször beszéltem a nagykövettel és diplomatákkal.

S.K: Az azeriekre gondol?

Sch.Gy.: Igen, és csupán ezekből a beszélgetésekből is érthetővé vált számomra, hogy például a területnek azon része, amely jelenleg is örmény megszállás alatt van, nem csak Nagorno-Karabakhot jelenti, hanem hét másik tartományt is. Tehát ez is egy olyan információ, ami nem tűnik fel elsőként, így Azerbajdzsánnak nem csak az EU felé kellene lobbiznia, de a világsajtót is megfelelő információval kellene ellátnia - ami eddig nem történt meg. Nem vagyok biztos abban, hogy ebben az esetben a "Nyugati" gondolkodás Azerbajdzsán segítségére lenne. Az azeri helyzet meglehetősen alulreprezentált. Másik tényező, hogy egy nagykövetség lobbija csak bizonyos területen érvényesül és egy határon túl már inkább csak kontraproduktív, az emberek csak legyintenek és annyit mondanak, hogy csak a saját országukkal jönnek, pedig vannak mások is a játékban. Egy független lobbi szervezetre van igazán szükségük , amely kimondja, hogy itt van Azerbajdzsán esete, de ezentúl még vannak más tényezők is, és az az amiért ez ennyire fontos... vagy valami hasonló. De vélhetőleg nem kiemelten Nagorno-Karabakhra kellene most koncentrálniuk, hanem inkább a Nabucco gázvezetékre, nevezetesen, hogy Törökország ellenzését jelentette ki legutóbb.

S.K: Ha megengedi, feltennék egy személyes kérdést, mint Európai Parlamenti képviselőnek - nem muszáj válaszolni, ha nem akar. Az örmény lobbi valóban erős és hatékony, vagy mindez egy mítosz? Melyik jobban reprezentált az EP-ben?

Sch.Gy.: Nagyon erős örmény lobbi van az EP-ben, de inkább Törökország mintsem Azerbajdzsán viszonylatában. Eddig még nem szembesültem örmény lobbival Azerbajdzsán vonatkozásában. De igazság szerint, egyikük sem erős - sem az azeri, sem az örmény. Az EU a három kaukázusi országot egy egységként kezeli, más szóval hosszú távon reméli, hogy Azerbajdzsán és Örményország megtalálja a megoldást.

S.K. Néhány napja az Euronews csatornán láttam egy riportot, melyben EP képviselők fejtették ki véleményüket az EU azerbajdzsáni politikai és gazdasági érdekeltségeivel kapcsolatban. Mit gondol erről, és hogy lehet az EU-t érdekeltté tenni a régióban vagy fordítva?

Sch.Gy.: Az elsődleges érdek nem az egyetlen érdek... miszerint Azerbajdzsán potenciálisan gazdag energiaforrásokban. Azerbajdzsán energiaforrás és tranzitország Türkmenisztánból; ennyi röviden.

S.K. És milyen az azeri érdekek Európában?

Sch.Gy. Amikor két éve Bakuban jártam, aktív érdeklődést láttam, különösen a fiatalok körében, akik számára az európai együttműködés a jövő, és ebből következően, bár az időpont bizonytalan, egy nap Azerbajdzsán az EU tagja lehet. Az a benyomásom, hogy az azeri emberek többsége magát európainak tartja, bár távol az európai központi magtól mégis még Európa része. Alapvetően ezt el tudom fogadni, de Azerbajdzsánnak sokkal látványosabban és erőteljesebben kell mutatnia, hogy európai ország. nyugaton a legtöbb embernek fogalma sincs, így ha más nem legalább annyiban, hogy Azerbajdzsán is csatlakozik az Eurovíziós dalfesztiválhoz (erre sor is került), ezzel is bizonyítva, hogy Európához tartozik. Sok ember nem tudja, hol is van Azerbajdzsán, soha nem hallottak még róla. Ezeken a területeken, minta a kulturális diplomácia, sport, stb van még pótolni való. Jelen helyzetben, amikor az embereket elsősorban gazdasági problémák foglalkoztatják ez nehéz feladat - jól tudom, de van hosszú távú stratégia, melyben Azerbajdzsánnak európai országként kell megjelennie.

S.K. Az utolsó kérdésem a Nabuccót érinti. Amint Ön is tudja, az EU részéről nincs megerősítve a Nabucco-projekt. Milyen lépéseket tesz az Európai Bizottság az olaj/energiaforrások diverzifikálására?

Sch.Gy. Ez politikai elköteleződés, habár szerződés tényleges aláírására nem került sor. Az én értelmezésem, hogy az EU továbbra is elkötelezett a Nabucco mellett, ugyanakkor vannak olyan érdekek, melyek különösen ellenzik ennek megvalósulását. Németország, úgy gondolom, teljes mértékben elkötelezett az Északi Áramlat mellett, és a Nabuccót riválisnak tekintik, ez a forrása a problémának. Ha általában nézzük a Nabuccót, akkor a politikai elköteleződés mellett, a megvalósításáról eddig még nincs világos menetrend.

2009. március 25.

Az interjú oroszul a www.1news.az, angol nyelven www.en.apa.az és az www.trend.az hírportálokon jelent meg.