Fidesz EU program lenne a regionalizálás

Napi Gazdaság, 2008. október 16.

Fidesz EU program lenne a regionalizálás

„Budapest nem tudja elképzelni, hogy rajta kívül is történek dolgok” – brüsszeli beszélgetés Schöpflin Györggyel (69), a FIDESZ európai parlamenti képviselőjével, aki pártja nevében felügyeli a felkészülést a magyar EU elnökségre

Elnökségre, különösen az elsőre, nem lehet elég korán felkészülni. Ezt már csak az is indokolja, hogy a 2011-es elnökségünket – várhatóan 2010-ben - megelőzi majd a parlamenti választás, amely azon túl, hogy elvonja a figyelmet, át is rendezheti az elnökségért felelős apparátus sorait. Kivédhetőek-e ennek a negatív következményei?

Abból indulok ki, hogy addigra a Fidesz lesz kormányon. Valóban nem szerencsés, hogy 2010-ben leköti majd az energiákat az országgyűlési, majd az önkormányzati, és államelnöki választás. Roppant kihívás lesz, hogy az új minisztereknek gyakran kell Brüsszelbe jönniük, munkájuk döntő része itt zajlik majd és valamennyire az én feladatom lesz a felkészítésük. Az uniós tagságból következően a magyar közigazgatási feladatoknak legalább a felét az EU befolyásolja. Vagyis a magyar kormányzás egy része Brüsszelben zajlik. A minisztereknek legalább angolul tudniuk kell, hogy a munkájukat segítő, érdekeket befolyásoló háttérbeszélgetéseket lefolytathassák.

A kormány igyekezett öt párti egységet kovácsolni a magyar EU elnökség dolgában. Mi a benyomása, menyire tekinthető ez felszólításra a valódi együttműködésre avagy megreked a jelképes gesztus szintjén?

Hadd mondjam el, hogy a kezdeményezés tőlünk jött… egyébként van némi közlekedés a két fél között, bár nem elég sűrű a kommunikáció, amit a külügytől és a kormánytól kapunk, de fontos, mert hivatkozási alapot teremtett az öt párti egyezmény megszületése. Akárki kerül hatalomra, fel kell erre készülnie, párt szinten is. És a külügy ezt elismeri, bár úgy látom, hogy inkább a kormány felé tendál. Nem tartja vissza az információkat, de nagyon ritkán kezdeményezi, hogy itt van valami fontos, amiről jó, ha a Fidesz is tud…

Kialakult-e valamilyen struktúra az elnökséget előkészítő külügyminiszteri csapattal? Van-e menetrend a rendszeres egyeztetésre?

A struktúra az, hogy a külügyminiszter asszony időnként eljön az öt párti egyeztetésre és tájékoztat. Időnként én kérek időpontot, hogy képben legyek. Tavasszal például arra voltam kíváncsi, hogy hol tartanak a kollektív elnökség másik két tagjával, Spanyolországgal és Belgiummal az egyeztetések. Erre kielégítő választ kaptam a külügytől, az uniós miniszteri találkozók peremén folynak a tárgyalások. Igaz, erről azóta nem jutott el hozzám több információ.

Ön felügyeli a Fidesz részéről a magyar felkészülést – de vajon miként készül a Fidesz az elnökségre?

Munkacsoportok jöttek létre, képzések is indulnak, kezd a Fideszben tudatosodni, mennyire komoly a feladat. Ha rosszul bonyolítjuk le, akkor azt sokáig hallgathatjuk. Egyébként nagyon könnyű az elnökséget elbukni… Egy példa a mosatni soros, francia elnökségről. Kiváló struktúrát hoztak létre, magam is tanulmányozhattam Párizsban a központi felügyelő szervük működését. Abból indultak ki, hogy ne legyen túlköltekezés – úgy tűnik, ez mégsem sikerül, bár rekord összegű, 190 millió eurós költségvetésből gazdálkodnak. Tenderek alapján adták ki a rendezvényeket, ami nem mindig válik be. Például előfordult, hogy nem gondoltak a sajtóra, volt olyan esemény, ahol nem volt wifi, talán tapasztalatlanságból. Párizsban mindent tudnak, de nem biztos, hogy vidéken is így van. Nagyon remélem, hogy a mi elnökségünk nem lesz Budapest központú. Ezért is fontos követni a korábbi elnökségeket. A fővárosból irányított elnökség nem működhet jól, már csak azért sem, mert Brüsszelből kell napi szinten döntést hozni. Ha túlságosan centralizálják, akkor rosszul működik.

Egyetért-e a Fidesz a kormány prioritásaival? (2014-től esedékes uniós költségvetés kialakítása, lisszaboni stratégia jövője, bel- és igazságügyi együttműködés, Románia schengeni tagsága, Horvátország csatlakozása, energia és klímavédelem.)

Az elnökség munkájának körülbelül öt százalékát teszi ki a saját prioritás és ha történetesen éppen akkor tör ki valamilyen válság, akkor még kevesebbet. A nagy dolgok mennek maguktól – amire persze fel kell készülni. A Fidesz hozzátenné a mostani prioritásokhoz a regionalizmust, kiegészítve a vízgazdálkodással. Európa egyes országai, például Spanyolország víz szűkében vannak. A szubszidiaritásnak egy dimenziója a határokon átnyúló érdekek figyelembevétele, tehát minél közelebb hozni a döntési jogkört a polgárokhoz. Ez összefügg azzal is, hogy Magyarország rettenetesen centralizált. Olyannyira, hogy Budapest nem tudja elképzelni, hogy rajta kívül is történhetnek dolgok… Jóllehet az ország lakosságának négyötöde nem ott él. Tehát Magyarországra is ráférne egy kis decentralizáció. Ezt legalábbis vita tárgyává kell tenni.

Volt egy Fidesz-KDNP indítvány, amely 34 milliárd forintban maximálta volna az elnökség büdzséjét, három évre elosztva. Ezt leszavazta az európai ügyek bizottsága. Lehet tudni, hogy miért?

Én úgy tudom, hogy a pénzügyminisztérium nem akarta, hogy legyen egy különálló költségvetés, ahonnan nem lehet tartalékot képezni, esetleg elvonni... Elbukott, egyébként a külügy támogatta, várhatóan ezt ismét előterjesztjük.

Egyelőre bizonytalan a Lisszaboni Szerződés sorsa. Ha ratifikálják, megváltozik az elnökség szerkezete. Van kísérlet, törekvés a duális felkészülésre?

Nem teljesen világos egyelőre, hogy mennyiben változna az elnökség. A mindenkori kormányfő szerepe megkérdőjeleződik. Nekem a Tanácsban ezt úgy magyarázták, hogy nem lehet az elnökséget ellátó ország miniszterelnöke nélkül bármit is elérni, tehát sükséges az együttműködés az EU elnöke és a kormányfő Alacsonyabb szinten, a szaktárcákban magától értetődik, hogy az adott ország viszi az ügyeket. Tisztázatlan például, hogy ki nyitja meg az általános ügyek és külkapcsolatok (ÁKÜT) tanácsát. Ez most persze jegelve van, de az a benyomásom, hogy a Tanács szeretné, ha megnőne az állandó elnök presztízse, bár ők is tudják, hogy a nagyobb tagállamok nélkül az EU elnöke sem juthat nagyon előre. Sok függ majd az első elnök személyétől is, mert precedenst teremthet.

És ha már a Lisszaboni Szerződésről beszélünk – milyen forgatókönyvet tart elképzelhetőnek, mi lesz az ír „nemmel”?

Az egyik lehetőség, hogy mindenki feladja, elfogadják, hogy az írek nem ratifikálnak, akkor visszatérünk a Nizzai Szerződéshez, ha kissé döcögve is, azért működik majd az Európai Unió. A horvátokat még befogadjuk, de senki mást, nem lesz bővítés, búcsút intenek a törököknek. A Nyugat-Balkán még úgysem esedékes. Ez az egyik lehetőség, és akkor majd néhány év múlva újra lehet próbálkozni a reformokkal. Másik lehetőség, hogy létrejön a mag-Európa, a többsebességű Európa, bár a mostani gazdasági helyzetből kiindulva nem nagy a valószínűsége. Egyébként furcsa módon most inkább a franciák kezdeményeznek európai szinten, a németek visszahőkölnek.  Korábban ez fordítva volt, emlékezzünk csak Joschka Fischer német külügyminiszter beszédére a föderális Európáról. Persze a mag-Európa Párizs és Berlin kezdeményezésével indulna. De azt sem tatom kizártnak, hogy az írekkel egy év múlva megszavaztatják a szerződést, akkor 2010 legelején érvénybe léphet.

Gordon Tamás – Brüsszel

Schöpflin György történész és politológus, tanulmányait Nagy-Britanniában végezte, majd a híres Chatham House intézetnél kutatott, a hetvenes években a BBC szakértője volt. A London School of Economics és a londoni egyetem szláv és kelet-európai intézete professzora. 2004-től a Fidesz EP képviselője.